Járjunk bármelyik jesivában, zsinagógában vagy tanházban, a polcokon sorakozó Talmud kötetek lapjai pontosan megegyeznek egymással, függetlenül attól, hogy melyik könyvkiadó és melyik országban adta ki.

A Talmud traktátusainak lapjai jellegzetes szerkezetűek. Minden lap két oldalból (alef és bét) áll. Középen helyezkedik el a törzsszöveg, melynek belső szélén Rási (Slomo ben Jicchák rabbi, 1040-1105), a legnevesebb kommentátor magyarázatai kaptak helyet, külső szélén pedig a Toszfotnak (kiegészítések) nevezett, elsősorban Németországban és Franciaországban élt, középkori rabbik kommentárjai. A lap kialakítása nagyban segíti a szöveg elsajátítását, mert minden mondat után rögtön el lehet olvasni az értelmezést segítő magyarázatokat. A lapok számozása és szerkesztése teljesen egységes és minden újabb kiadást hűen követi a megszokott rendet. Ha valaki Jeruzsálemben becsukja a Kidusin traktátust, miután a 67. lap alef oldalán, a negyedik sor melletti Rási kommentár elolvasásával befejezte aznapra a tanulást, másnap Londonban vagy Chicagóban ugyan ott tudja folytatni egy ottani kiadású kötetben.

A máig követett rendszer atyja meglepő módon egy XVI. században, Velencében élt katolikus nyomdász volt. A könyvnyomtatás feltalálása előtt a Talmud köteteit is kézzel másolták, így rendkívül nagy volt az eltérés a kötetek között. A törzsszöveget és a különböző kommentárokat más-más kéziratra másolták, így a tanulóknak egyszerre több könyvben kellett kutakodniuk. A könyvnyomtatás hajnalán még nem voltak egységesek a Talmud kiadásai, mind más formátumban és más kommentárral jelent meg. Egy korai, 1485-ben, a spanyolországi Guadalajarában nyomtatott változat például csak a fent már említett Rási magyarázatait tartalmazta.

Talmud Guadalajarából, 1482
Rási magyarázatai külön kötetben. Olaszország, XV. század

A XVI. században Velence volt a zsidó könyvnyomtatás központja, annak ellenére, hogy zsidók nem működtethettek nyomdát. A nagy kereslet miatt azonban számos nem zsidó nyomdász adott ki héber nyelvű könyveket, melyeknek piaca volt a keresztény teológusok körében is, akik ebben az időben kezdtek el mélyrehatóbban foglalkozni a zsidó tudományokkal.

Bomberg-féle Talmud, 1520-ból

A Babilóniai Talmud első, teljes sorozatát is Velencében nyomtatták, egy Amszterdamból érkezett, katolikus nyomdász, Daniel Bomberg nyomdájában, 1519 és 1523 között. Munkáját zsidó és kikeresztelkedett alkalmazottai segítették. A kiadás különlegessége abban rejlett, hogy oldalai számozottak voltak, és a lapok szélein tartalmazták Rási és Toszfot kommentárjait is.  A Bomberg-féle szerkesztés világszerte elterjedt és csak nagyon kevés kiadás (pl. az 1616-os krakkói változat) tért el ettől az elmúlt ötszáz év során.

zsido.com

Forrás: The Librarians

Megszakítás