A jeruzsálemi Óvárosban folyó régészeti ásatások során egy több mint ezeréves, négy aranypénzt tartalmazó cserépedényt hoztak felszínre a régészek. A kis agyagkorsóban talált pénzérmék a korai iszlám korból származnak. A helyszínen lift épül majd, mely a Siratófal előtti térre szállítja a látogatókat. Az építkezést természetesen ásatás előzi meg, ami – Jeruzsálemben teljesen megszokott módon – mindig érdekes eredményekkel szolgál.

David Gellman, az egyik feltáró régész néhány héttel a felbukkanása után vizsgálta meg a korsót. Legnagyobb meglepetésére a benne levő földdel együtt négy fényes aranypénz is kihullott belőle: „Egész karrierem során ez az első alkalom, hogy aranyat találtam, és ez rettenetesen izgalmas dolog” – mondta. Az érméket dr. Robert Kool, az izraeli Régészeti Hatóság specialistája vizsgálta meg: „A pénzérmék kitűnő minőségben konzerválódtak, és tisztítás nélkül, azonnal azonosíthatóak voltak. Viszonylag rövid periódusra datálhatók, a polgári időszámítás szerinti 940-es és 970-es évek közé. Ez az időszak radikális politikai változások kora volt, amikor Izrael földjének kontrollját a szunnita, bagdadi központú Ábászida kalifátustól átvette annak siíta riválisa, az észak-afrikai Fatimida dinasztia, mely Egyiptomot, Szíriát és Izrael Földjét is meghódította a kérdéses években.” – magyarázta a szakember. Azt is megtudhattuk tőle, hogy „Két aranydínárt Rámléban vertek al-Muti kalifa uralkodásának idejében (i. sz. 946-974), illetve regionális kormányzója, Abu Ali al-Kaszim működése alatt (i. sz. 946-961). A másik két aranypénzt Kairóban verték két Fatimida uralkodó, al-Muiz (i. sz. 953-975) és örököse, al-Aziz regnálása (i. sz. 975-996) idején.”

A szakember azt is elmondta, hogy az elmúlt ötven évben ez az első alkalom, hogy a Fatimida korszakból eldugott aranyak kerülnek elő a jeruzsálemi Óvárosban. Korábban, az 1967-es hatnapos háborút követően a dr. Binjámin Mázár vezette feltárásokon találtak, nem messze a mostani lelőhelytől öt aranypénzt és nagy mennyiségű ékszert ugyanebből a korszakból, a Templom-hegytől délre. A most előkerült pénzekkel kapcsolatban dr. Kool elmondta: „Négy dínár meglehetősen nagy összeg volt a népesség legnagyobb részének számára, akik abban az időszakban igen nehéz körülmények között éltek. Ez a pénz megfelelt egy nem túlságosan magas rangú tisztségviselő havi fizetésének, vagy egy közönséges munkás négyhavi bérének. Ezekhez az emberekhez képest a városban lakó, maroknyi gazdag tisztviselő és kereskedő rengeteg pénzt keresett és óriási vagyont halmozott fel.” Példaként elmondta, hogy a kincstár előkelő hivatalnoka havonta 7000 aranydínárt is kereshetett, és emellett vidéki ingatlanaiból további több százezer aranydínárnyi jövedelem folyhatott be évente.

A Zsidó Negyed Fejlesztési Társaság igazgatója, Hercl Ben-Ári így nyilatkozott: „Bár hozzá vagyunk szokva ahhoz, hogy időnként régészeti leletekre bukkanunk, mindig nagyon izgalmas felfedezni Jeruzsálem különleges és fordulatos múltjának egy-egy darabját. Úgy tervezzük, hogy a felvonó elkészülte után lehetővé tesszük a nagyközönség számára, hogy az építkezés közben talált leletek közül jó néhányat megtekinthessen.”

zsido.com

Forrás: Arutz7