Újabb dokumentumok kerültek elő, amelyek a jemeni zsidók jeruzsálemi negyedéről tanúskodnak. A 140 évvel ezelőtti iratok az ősi városfalon túl alapított zsidó közösség mindennapjairól mesélnek – írja a Jewish Press.
Dávid városával szemben, az Olajfák-hegyének lejtőjén elhelyezkedő Kfár Hásiloách negyedet ma túlnyomó többségben arabok lakják, akik a Szilwán nevet használják lakóhelyükre. A szent város legfontosabb vízforrásáról elnevezett negyedet azonban Jemenből érkezett zsidók alapították 1881-ben. A városrész csakhamar 160 családnak adott otthont és öt zsinagógával büszkélkedhetett. 1939-ben viszont az arabok támadásai miatt el kellett hagyniuk otthonaikat. A brit rendőrség nem vállalt felelősséget a biztonságukért és az evakuálás mellett döntött. A zsinagógákat muszlim támadók szentségtelenítették meg. 1948-ban, a függetlenségi háború után a terület jordán megszállás alá került és zsidók nem közelíthették meg.
A történet folytatása még 1967-ben, a Jeruzsálemet egyesítő hatnapos háború után is váratott magára. Végül húsz évvel ezelőtt kezdtek visszatérni a zsidók Kfár Hásiloáchba, egyenként vásárolva meg az eladásra kínált ingatlanokat, beleértve több zsinagógát is.
A most napvilágra került dokumentumok Mázál Kohén-Tábib hagyatékából származnak. Kohén az államalapítás előtti zsidó fegyveres alakulat, a Pálmách tagja volt.
Fia, miközben elhunyt édesanyja iratait rendezgette, egy csomag sárgás iratra lett figyelmes. Óvatosan szétválasztotta a lapokat, amelyeken a Jemenből bevándorolt Tábib család és az első alijahulámmal a Szentföldre érkezett jemeni zsidó közösség története bontakozott ki, az egykori Kfár Hásiloách negyedben.
Az egyik dokumentum nem más, mint Mázál születési anyakönyvi kivonata, amelyet a lakónegyed muhtárja, azaz vezetője, Áháron Máliách írt alá. Egy másik papír a Tábib család adóbefizetéseit sorolja, mind a közösség, mint a brit kormányzat felé. 1942-ből származik az a levél, amelyet Máliách írt a brit rendőrségnek, miután megtiltották a zsidóknak, hogy – egy újabb véres pogrom után – visszatérjenek otthonaikba, ám Slomó Tábib még szeretett volna visszatérni, hogy építőanyagot vigyen magával egykori otthonából. Egy ajándékozási szerződés is előkerült 1951-ből, amelyben Slomó Tábib egy régi, Ádenből származó tóratekercset ad át egy szintén Jemenből bevándorolt rokona számára. A dokumentumokat hamarosan bemutatják a negyedben álló Ohel Slomó zsinagóga kiállításán.
„Ezek a dokumentumok évtizedekig pihentek az elhunyt lakásában. A köztük található megannyi irat az egykori zsidó lakónegyed életét dokumentálja. Különösen fontos, ahogy bemutatja az alapító generáció és az őket követők közötti kapcsolatot. A mai nemzedék sokat tanulhat belőlük a Dávid városa lábánál, az Óvárossal szemben alapított zsidó közösségéről.
A dokumentumokat egyedi betűtípussal, az úgynevezett Rási-írás egy fajtájával írták és egy részüket még nem sikerült megfejteni, azaz még sok érdekes információval szolgálhatnak. Ezek az iratok hozzásegítenek bennünket ahhoz, hogy megadjuk a kellő tiszteletet annak a bátor közösségnek, mely egykor ezen a helyen élt” – mondta Gád Básári, a Kfár Hásiloách negyed örökségét kezelő alapítvány vezetője.
Fotó forrása: Kfar HaShiloach városi tanácsa
