Az izraeli zsidók között konszenzus van abban, hogy nincs köztük konszenzus. A többség nem is vár javulást a következő öt évben. A vallásos közösségek inkább optimisták. Ugyanakkor mindenki fontosnak tartja a vallási csoportok közötti kohéziót és a toleranciát.

A tisá beáv böjtnapra időzítve végzett közvélemény-kutatást az izraeli zsidók körében a Gesher intézet és a Jerusalem Unity Prize arról, hogy a zsidó felekezetek közötti társadalomi kohéziót mérje. A megkérdezettek közel felét (46 százalékát) nagymértékben foglalkoztatta a vallásos csoportok és a szekuláris közösség közötti konfliktus, ami arra utal, hogy a téma erőteljesen megjelenik a mindennapokban. Leginkább a szekuláris, illetve a tradicionalista zsidókat foglalkoztatta a kérdés, közöttük 53 százalékos arányt regisztráltak, míg a vallásos zsidók körében átlag alattit, 40 százalékot. Nemcsak a vallási törésvonal miatt aggódnak az emberek. A szegények és a gazdagok közötti kapcsolat, valamint az askenázi és a szefárd zsidók közti ellentét is erőteljesen foglalkoztatja a társadalom egy jelentős részét (45, illetve 44 százalékát).

Széles egyetértés mutatkozott arról a megállapításról, miszerint „Csak katasztrófa és háború esetén tudjuk a nemzet egységét fenntartani.” Tízből nyolc megkérdezett azonosult ezzel a véleménnyel. A fő felekezeti közösségek mindegyikében magas arányokat kaptak a kutatók, ami nagyon erős társadalmi konszenzust jelent a társadalmi konszenzus hiányának kérdésében.

A jövőt illetően inkább a pesszimizmus volt a jellemző. Miközben a megkérdezetteknek csupán 13 százaléka vár javulást az elkövetkezendő öt évben a nemzeti egységet illetően, a relatív többség (42 százalék) romlásra számít. A felmérésben részt vettek harmada szerint nem történik változás Izraelben ezen a téren. A pesszimizmus inkább a szekuláris zsidókat jellemzi, ugyanis körükben közel hatvan százalék az egység gyengülésére számít. A vallásos közösségben erősebben jelenik meg az optimizmus, míg a tradicionalisták és az ortodoxok többsége a nemzet egységének jelenlegi szinten maradására számít.

Bár az eddig bemutatott eredmények kissé borús képet festenek az izraeli zsidó közösséget megosztó vallási törésvonalakról, a kutatás több ígéretes pozitívumra is rávilágított. Ugyanis a túlnyomó többség – felekezeti hovatartozástól függetlenül – egyetértett a következő megállapításokkal:

  • A meglévő különbségeink ellenére Izraelben minden zsidó összetartozik.
  • Minden izraeli zsidó csoportot méltányolok, akkor is, ha nem értek egyet a nézeteikkel.
  • Fontos számomra, hogy minden felekezeti közösséghez tartozó diák ismerje meg az iskolában, hogyan lehet közelebb hozni egymáshoz a vallásos és a szekuláris zsidóságot.

zsido_com_20150730_1

A vallásos és a szekuláris zsidók közötti nézeteltérések kezelésére a kutatás résztvevőinek 40 százaléka az oktatást, további 23 százalékuk pedig a párbeszédet tartotta a leghatékonyabbnak. Elhanyagolható számban (4 százalék) voltak a szeparáció támogatói, szerintük minimálisra kellene csökkenteni a csoportok közötti kapcsolatot. A fenti eredmények azt jelzik, hogy a párbeszédre való hajlandóság minden felekezeti csoportban és a vallástalanok között is megvan, mindenki fontosnak tartja az összetartozást Izraelben.

Elméletben. Más kérdés a gyakorlat.

Munkatársunktól (az ynetnews-on megjelent kutatási összefoglaló alapján)