Jicchák Zilberstein Bnéj Brák-i rabbi, nemzedékünk egyik legnagyobb hírű tóratudósa és egészségügyi szakember. A napokban kemény szavakkal illette mindazokat, akik szándékosan nem hordanak maszkot, veszélyeztetve ezzel a saját és környezetük egészségét.
A rabbi, akinek képesítésénél fogva jogában áll háláchikus, vagyis a zsidó jogot érintő döntvényeket hoznia, azt mondta, hogy vannak olyan helyzetek, amikor a maszkviselés szándékos kerülése olyan esetnek minősül, melyben az ember tudatosan okoz kárt saját magának, és ezért kérdéses, hogy kell-e a felgyógyulásáért imádkozni.
A rabbit valaki a következő történettel kereste meg: egy szent életű ember egy bizonyos zsinagógában imádkozik nap mint nap. Zsoltárokat mond a betegekért, és sokan adják át neki olyan emberek nevét, akikért imádkozni kell. A zsinagógába járók között volt egy ember, aki, bár komoly egészségügyi problémákkal küzdött, sosem viselt maszkot. Az imádkozók gyakran figyelmeztették őt erre, maga a betegekért imádkozó tóratudós is többször kérte őt, hogy hordjon maszkot, ám ő erre nem volt hajlandó. A tóratudós figyelmeztette, hogy saját magát teszi tönkre a makacsságával, és azt is megmondta neki, hogy amennyiben megbetegszik, ne kérje, hogy imádkozzon érte. A férfi megfertőződött a koronavírussal, és súlyos állapotban szállították kórházba. Amikor a családtagjai a szent életű emberhez fordultak, hogy imádkozzon a szerettük felgyógyulásáért, ő visszautasította a kérésüket mondván, hogy előre figyelmeztették a férfit, hogy saját magát teszi tönkre szándékosan, és ne menjen hozzá imáért, ha megbetegszik. Eddig a történet, elbeszélőjének kérdése pedig az volt, hogy vajon köteles-e olyan emberért imádkozni, aki nem hajlandó a zsinagógában maszkot viselni, és megbetegedett?
Zilberstein rabbi így válaszolt: „Amennyiben a beteg már a koronavírus-fertőzést megelőzően sem volt egészséges, sőt, talán nem is volt teljesen tudatában a tetteinek, akkor kötelességünk imádkozni érte, annak ellenére, hogy nem hordott maszkot. Sokan nem értik a helyzetet, és vannak, akik amellett érvelnek, hogy nem szükséges maszkot viselni. A Minchát Elázár [Chájim Elázár Sapira, a munkácsi rebbe] azt mondta, hogy ha egy ember azért teszi ki magát veszélynek, hogy megvédje a tulajdonát, és egy csoda folytán megússza a veszélyt, akkor nem kell gomélt bencsolnia [elmondania a megmenekültek imáját]… Cháim Páládzsi rabbi azt írta, hogy ha egy ember mérget iszik, életveszélynek téve ezzel ki magát, de az orvosoknak sikerült megmenteniük az életét, akkor neki nem kell gomélt bencsolnia.” Más szavakkal: aki szándékosan veszélynek teszi ki magát, és önmagát szánt szándékkal életveszélyes helyzetbe sodorja, az nem mondhatja el megmenekülése után a megmenekültek áldását, mivel a bajt önnön kezével hozta a saját fejére. A folytatás azonban így hangzik: „Ha azonban azért ivott [mérget], mert olyan nagy bajban volt az éhezés miatt, akkor elmondja a birkát hágomélt.”
Zárásként Zilberstein rabbi a következő döntést hozta: „Nem kell imádkoznunk olyan személyért, aki tudatosan, minden ok nélkül kárt okoz magának. Ha az illető megmenekül, nem mondja el a megmenekültek imáját. Ha azonban már extrém tettei elkövetése előtt nehéz helyzetben volt, vagy beteg volt, akkor imádkozunk érte. Ha megmenekül, neki magának is el kell mondania a birkát hágomélt.”
zsido.com
Forrás: dojlife