Az izraeli sajtó sokat foglalkozik a magyar miniszterelnök ma kezdődő izraeli látogatásával. Az alábbiakban a Times of Israel, angol nyelvű internetes újság cikkét ismertetjük.
Bár Heisler András a MAZSIHISZ elnöke többször konfrontálódott már a regnáló jobboldali kormánnyal, a miniszterelnök izraeli látogatása kapcsán most elismerte, hogy Orbán és kormánya kétségkívül sokat profitálhat a magyar-izraeli kapcsolatok látványos javulásából.
„Ez jó a magyar kormánynak, hiszen Izrael erős ország, és egyben Orbán Viktor miniszterelnök külpolitikájának győzelmét is jelenti. De jó Izraelnek is, mert az EU-tag Magyarország Izrael-párti. És ha ez jó Magyarországnak és Izraelnek is, akkor jó a magyar zsidóknak is. Jó nekem is és a zsidó közösségnek is” – mondta Heisler.
Heisler állításával egyetért a konkurens hitközség, a Chábád-Lubavics mozgalomból kinőtt EMIH vezető rabbija, Köves Slomó is. Az EMIH a MAZSIHISZ-nél szigorúbb vallási hagyományokat követ. A miniszterelnök izraeli útja kapcsolódási pontot jelent a két közösség között.
„Ha az ország miniszterelnöke nyíltan dicséri a zsidó államot és a zsidó állam vezetését, akkor azt gondolom, hogy ennél nincs jobb eszköz a lakosság körében meglévő antiszemitizmus csökkentésére” – jelentette ki Köves.
A közelmúlt fejleményei alátámasztják Heisler és Köves bizakodását: Magyarország az utóbbi időben többször látványosan Izrael védelmére kelt a nemzetközi porondon, egy friss szociológiai kutatás pedig az antiszemitizmus csökkenéséről számolt be. Zsidók elleni fizikai támadás gyakorlatilag sohasem történik, amit Köves az Orbán-kormány antiszemitizmussal szemben meghirdetett zéró tolerancia elvének tulajdonít.
„A legfontosabb dolog a zsidó közösség fizikai biztonsága, a mindennapok során tapasztalt biztonságérzet” – mondta a rabbi. Heisler, bár visszafogottabban, de szintén elismeri, hogy a Fidesz-kormány valóban fellép az antiszemitizmus ellen.
„Vannak példák a fejlődésre. Amikor az országgyűlés elnökhelyettese részt akart venni egy Horthy Miklóst dicsőítő istentiszteleten a nemzetközi holokauszt-emléknapon, akkor – némi ráhatás után – törölték az eseményt. Amikor az új magyar törvények előírták, hogy a hatóságok kötelessége a keresztény értékek védelme, mi jeleztük a kormánynak, hogy ez problémát jelent a zsidó közösség számára. A napokban, az amerikai nagykövetségen tartott függetlenség napi fogadáson a külügyminiszter már zsidó-keresztény értékekről beszélt” – mondta Heisler.
Az említett tanulmány egyébként hozzáteszi azt is, hogy az antiszemita incidensek számának csökkenése ellenére a zsidó közösség szubjektív érzékelése szerint növekszik az ilyen jellegű esetek mennyisége.
Az Orbán Viktor által az idei áprilisi választások előtt megindított, bevándorlás-ellenes kampány egyik főszereplője Soros György, zsidó milliárdos volt. A kampányt ezért sokan legalább indirekt módon antiszemitának könyvelték el. Amikor ebben az időszakban Netánjáhu Magyarországra látogatott, és ott magyar kollégájával együtt elment a Dohány utcai zsinagógába, akkor a magyar zsidóság széles rétegeit képviselő Heisler élesen kritizálta az izraeli miniszterelnököt, és kijelentette, hogy „a magyarországi zsidók félelemben kezdtek élni” a kampány nyomán.
A Tett és Védelem Alapítvány felmérése szerint azonban a magyar lakosság mindössze két százaléka kapcsolta Sorost a zsidókhoz. „Soros a szemükben nem a zsidó, hanem a kapitalista szimbóluma” – összegezte Köves Slomó.
A Times of Israel cikke azonban azt is bemutatja, hogy az orbáni retorikában bőséggel szerepelnek a tradicionális antiszemita toposzok. Egy, a választások előtt, tízezres tömeg jelenlétében elmondott beszédében például ezek a mondatok hangzottak el: „Olyan ellenség ellen harcolunk, mely különbözik tőlünk. Nem nyílt, hanem bujkáló, nem egyenes, hanem dörzsölt, nem nemzeti, hanem nemzetközi, nem hisz a munkában, ám a pénzzel spekulál, nincs saját hazája, de úgy érzi, hogy az egész világ az övé.”
Orbán ellen gyakran elhangzik az a vád, hogy népszerűségét a média szigorú kontrollálásának és az elsősorban a migránsokra kihegyezett, elijesztő politikájának köszönheti. A kritikusok hozzáteszik, hogy a miniszterelnök elsiklik az antiszemita megnyilvánulások fölött annak érdekében, hogy ne taszítsa el a szélsőjobb és nacionalista szavazókat saját szavazói bázisából.
Ennek ellenére az is igaz, hogy Netánjáhu pozitív eredményeket lát az Orbánnal való, bimbódzó kapcsolatából Izrael számára. Július harmadikán, Szijjártó Péter magyar külügyminiszter, és a Heisler alelnöksége alatt működő Zsidó Világkongresszus az antiszemitizmust elítélő állásfoglalást terjesztett az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága elé. Korábban, még decemberben, Magyarország tartózkodott, amikor az ENSZ-ben a Donald Trump által kezdeményezett nagykövetség-áthelyezés elítéléséről szavaztak, és ugyanígy májusban is, amikor a szavazás témája a gázai határon elkövetett erőszakos cselekmények kivizsgálásának szükségessége volt. Májusban Magyarország, ahogy korábban is, szintén elhatárolódott attól, hogy az ENSZ-ben elítélje az Egyesült Államokat nagykövetségének Jeruzsálembe helyezése – és általa Jeruzsálem hivatalosan is fővárosként való elismerése – miatt.
Az izraeli Külügyminisztérium a maga részéről tavaly visszavonta a Soros-ellenes kampány beszüntetésére vonatkozó felhívását, melyet korábban Izrael magyarországi nagykövete, Joszef Ámráni tett közzé: „A kijelentésnek semmi esetre sem volt célja, hogy delegitimálja annak a Soros Györgynek a kritikáját, aki folyamatosan Izrael demokratikusan megválasztott kormányának aláaknázásán dolgozik azzal, hogy olyan szervezeteket támogat, melyek Izraelt rágalmazzák, és tagadják [Izrael] önvédelemhez való jogát.”- mondta a Külügyminisztérium szóvivője, Emánuel Náchson.
Az, hogy Soros kérdése ennyire megosztja a magyarországi zsidó közösségeket, csupán az ettől függetlenül is jelenlevő különbségek manifesztálódása. „A felszínen a [neológ-ortodox] törésvonal annak mentén húzódik, hogy mi a jó a közösségnek. Valójában azonban az a kérdés, hogy mi is egyáltalán a zsidó közösség”- mondta Köves Slomó, majd így folytatta: „Az Egyesült Államokban sokan ellenzik Trumpot annak ellenére, hogy az amerikai-izraeli kapcsolatokat soha nem látott mértékben magas szintre emelte, ugyanis a szemükben ő jobboldali, homofób és a szociális igazságosság ellensége. Nézetük szerint a zsidó identitás sokkal inkább ezen értékekről szól, mintsem Izrael jóllétéről és annak támogatásáról.”
A rabbi ezután így folytatta:” Van még egy oldala a zsidó közösségnek, mely általában sokkal hagyományőrzőbb, konzervatívabb, vallásosabb, és mely erősebb érzelmi és ideológiai kapcsokkal kötődik Izraelhez. Ragaszkodnunk kell az értékeinkhez, és Izrael Állam jóllétének és a hagyományos zsidó értékek a prioritási listánk élén állnak. A kérdés nem a diaszpóra és Izrael közti választóvonalon van, hanem vallási jellegű. A probléma középpontjában az áll: mit jelent valójában zsidónak lenni. Filozófiai, etikai és metafizikai kérdés ez, és mindenkinek joga van ahhoz, hogy abban higgyen, amiben hinni szeretne, és harcoljon is érte.”
Ez a kettősség jelenik meg az Izrael és a diaszpóra közti kapcsolatokban is, és a magyar miniszterelnök közelgő jeruzsálemi látogatása kapcsán ismét előtérbe került a kérdés.
Heisler tavaly, a Dohány utcai zsinagógában elmondott nyitóbeszédében utalt arra, hogy az izraeli rabbinátus egyre gyakrabban fogadja kétségekkel a külföldön lefolytatott vallásos ceremóniák hitelességét. „Miért nem vagyunk Izraelnek elég jó zsidók?” – kérdezte akkor Netánjáhutól. Magyarországon a zsidó közösség túlnyomó része a neológ hitközösséghez tartozik, és az izraeli rabbinátus nem fogadja el a nem-ortodox irányzatok betéréseinek és egyéb vallásos eseményeinek legitimitását. Ez az egész világon problémát jelent. Amerikában például egy 2003-as kutatás szerint a zsidó lakosság kétharmada – gyakorlatilag annyian, mint egész Izrael zsidó lakossága -, nem ortodoxként, hanem más közösséghez tartozónak határozza meg önmagát. Csupán az amerikai zsidóság 22%-a tartotta magát akkor ortodoxnak. Az is igaz azonban, hogy amíg az amerikai zsidók összlétszáma folyamatosan csökken a vegyesházasságok, az asszimiláció és az alacsony gyermekvállalási kedv miatt, addig az ortodoxia részaránya dinamikusan emelkedik.
Most, egy évvel később, a Times of Israelnek adott interjújában Heisler a következőket mondta a tavalyi megállapításaival kapcsolatban: „A tavalyi beszédem a két ország közti kapcsolatok fontosságáról szólt, és arról, hogy a zsidó közösségek hídként szolgálnak a két ország között. Éltem egy apró kritikával, mely szerint mi, diaszpórában élő zsidókként egy kicsit többet szeretnénk kapni az izraeli kormánytól. Azonban a beszédemnek ez a része kapta a legtöbb figyelmet.” A hitközségi vezető elmondta, hogy az izraeli államfő budapesti útja után egy Washingtonban elmondott beszédében megerősítette Izrael elkötelezettségét a diaszpórabeli zsidóság iránt.
Köves azonban nem látja szükségesnek, hogy változtassanak a kapcsolatokon. „Ha ma a magyar kormányra nézek, azt látom, hogy léteznek vele szemben kritikák az úgynevezett demokráciai deficitet, illetve a korrupciót és más fontos dolgokat illetően, ám azt is látom, hogy Magyarország ma gyakorlatilag az egyetlen ország Európában, ahol a zsidó közösség fizikailag biztonságban van”- zárta le a beszélgetést Köves.
Forrás: TOI