Zsidó harcosok barlangjaira bukkantak kutatók Galileában, ahol 2000 évvel ezelőtt a rómaiak elől rejtőzködhettek.

A kutatók mészkőbarlangok százait fedezték föl, a bennük lévő termeket az első zsidó felkelés (ie. 66-70) idején alakították ki. A helyiségeket díszítésekkel látták el, volt gyertyatartó hely, víztározó és még rituális fürdő is. Előkerültek agyagedények, érmék és más leletek is – olvasható a haaretz.com tudósításában. A leletek fontos információkkal szolgálnak a háborúról: a zsidó történetíró Josephus beszámolt ezekről a rejtekhelyekről, de eddig nem volt rá bizonyíték. A barlangok nehezen megközelíthető helyeken találhatók, csak kötéllel, létrákkal lehet elérni a bejáratokat.

A barlangok nem teljes egészében mesterségesek, a puha mészkőbe a víz már korábban is vájt járatokat, üregeket. Ezeket építették tovább a korabeli zsidók. Az üregeket helyenként összekötötték és megfigyelőhelyeket is kialakítottak, hogy szemmel tarthassák a vidéket. A rituális fürdők arra utalnak, hogy papok is laktak a rejtekhelyeken, nekik kötelező volt a kéz és lábmosás a szertartás előtt.

A barlangokban római nyílhegyeket is találtak, tehát támadásokat is átvészeltek a korabeli emberek. A kutatók azonban azt feltételezik, hogy a barlangba menekült zsidók többségében túlélték a római támadásokat, különben a következő két évszázadban nem alakulhatott volna ki virágzó zsidó közösség Galileában.

Kép: haaretz.com