Elul hó 21-én (idén augusztus 29.) emlékezünk meg jórcájtja, azaz halálozási évfordulója alkalmából Jonatán Eibeschütz rabbiról (1690-1764), korának egyik legkiemelkedőbb tóratudósáról. Élete során számos fontos rabbinikus posztra választották meg, egy kortársával vívott, hosszadalmas vitája azonban sok keserűséget okozott a számára.
Eibeschütz rabbi Krakkóban született, családnevét annak a moráviai városnak (Ivančice) a jiddis nevéről kapta, ahol apja, Nátán Nota rabbi vezette a zsidó közösséget. Jonatán rabbiról hamar kiderült, hogy különleges szellemi képességek birtokában van, ezért Közép-Európa neves jesiváiban folytatta tanulmányait, a kor legnagyobb bölcseinél. Fiatalon házasodott, és a tanulás terén elért eredményeit jól mutatja, hogy Jicchák Sapiro, Cseh-és Moravaország főrabbijának lányát vette feleségül. 18 éves korában már rabbinak választották, majd a híres prágai jesiva élére állhatott. Karizmatikus személyisége és tudása sok tanítványt vonzott az intézménybe, beszédei által pedig a hitközség tagjai között is nagy népszerűségre tett szert.
Később Metz rabbijává választották, ahol a jesivát is vezette, majd a három észak-poroszországi város, Altona, Hamburg és Wansbeck közös hitközségének rabbija lett. Abban az időben szokatlanul magas csecsemőhalandóság ütötte fel a fejét a városban. Mivel Eibeschütz rabbi a kabalában is jártas volt, kámeákat, pergamentekercsekre írt misztikus szövegeket osztogatott a baj elkerülésére. Ez kiváltotta az Altonában élő tudós, Jáákov Emden rabbi nemtetszését, aki azzal vádolta meg, hogy Sábtáj Cvi álmessiás tanait terjeszti. Eibeschütz rabbi tagadta a vádakat, sőt, még a titkos sabbateánusok ellen megfogalmazott kiátkozást is aláírta. A közösség kettészakadt, a két tábor hívei elkeseredett harcot folytattak egymással. A polémia hullámai a külvilágot is elérték, így mind a porosz, mind a dán hatóságok foglalkoztak az üggyel, mely végül Eibeschütz rabbi felmentésével zárult. A vita elől Amszterdamba áttelepült rabbi visszatérhetett Hamburgba, ahol ismét ő töltötte be a főrabbi tisztségét.
Eibeschütz rabbi számos kötetet szerzett, kommentárt írt a Sulchán Áruch törvénykódexhez (Urim Vetumim, Keréti Ufeléti), írásmagyarázó könyveket írt (Jeárot Dvás, Tiferet Jonatán) és kabalisztikus műveket (Sém Olám) is alkotott. Az Emden rabbival folytatott csatározásait is egy könyvben örökítette meg, mely a Luchot Hábrit (Kőtáblák) címet viseli.
Eibeschütz rabbi késői leszármazottai között olyan kiemelkedő neveket találunk, mint az izraeli Bnéj-Brákban élt Smuel Wosner rabbi (1913-2015), aki a közelmúlt egyik legnagyobb döntéshozója volt a háredi világban, vagy az antwerpeni Chaim Kreiswirth rabbi (1918-2001), a belgiumi ortodox zsidóság újjáépítője. Továbbá a leszármazottai közé tartozott Chává Rosenfarb jiddis novellista is.