„Izrael arcon rúgásaként” értékelték a zsidó államban az amerikai legfelsőbb bíróság döntését, amely megsemmisítette azt a törvényt, melynek alapján azok az amerikaiak, akik Jeruzsálemben születtek, Izraelt tekinthették volna születési helyüknek. A döntés a hatalmi ágak szétválasztásáról szól.

A Legfelsőbb Bíróság eltörölte azt a sokáig vitatott törvényt, mely lehetővé tette volna a Jeruzsálemben szültetett amerikaiak számára, hogy útlevelükben Izraelt jelöljék meg születési helyként – adta hírül az Ynetnews hétfőn.

A bíróság indoklása szerint a Kongresszus túllépte hatáskörét, amikor a törvényt elfogadta 2002-ben, mert ezzel arra kényszerítette a Külügyminisztériumot, hogy változtasson hosszú távú politikáján Izraellel kapcsolatban, melynek részeként a kormány egyetlen nemzet szuverenitását sem hajlandó elismerni Jeruzsálem városa felett.

A keresetet a 12 éves Menachem Binyamin Zivotofsky szülei nyújtották be, szinte azonnal a fiuk születését követően. Azt akarták elérni, hogy a gyerekük útlevelében Izrael szerepeljen a születési hely rovatban.

jeruzsalem_nem_izrael

George W. Bush elnök 2002-ben írta alá a vonatkozó törvényt, amelynek egyik kitétele a Jeruzsálemben született amerikaiakról rendelkezik. Ennek értelmében a külügyminiszternek állampolgári kérésre Izraelt kell feltüntettetnie az érintettek születési helyeként. A törvény sürgette a kormányt, hogy az amerikai követséget költöztesse Tel Avivból Jeruzsálembe. Bush ugyanakkor kijelentette, hogy alkotmányellenessége miatt elutasítja a vonatkozó rendelkezést. A gyermek szülei e törvény betartására akarták volna kötelezni a mindenkori elnököt.

Az elutasító álláspontot az Obama-kormányzat is magáévá tette, amely most saját győzelmeként ünnepelheti a bírósági döntést, így a kormányzat „neutrális” álláspontot foglalhat el a közel-keleti konfliktusban. A hivatalos washingtoni politika – a demokraták és a republikánusok alatt is – eddig az volt, hogy az érintettek útlevelén Jeruzsálem szerepelt, nem pedig Izrael.

A legfelsőbb szintű amerikai bírói testület 6-3 arányban nyilvánította alkotmányellenesnek a 2002-es törvényt, megerősítve, hogy egy külföldi ország és annak határainak elismerésére egyedül az elnök jogosult. A testület egyúttal kinyilvánította, hogy nem kíván beavatkozni az izraeli-palesztin konfliktusba. Az ítélet , amellyel  a bíróság mind a három zsidó tagja is egyetértett, mintegy 50 ezer, az izraeli fővárosban született amerikai állampolgárt érint.

Az amerikai külügyminisztérium az ítéletet megelőzően arra figyelmeztetett, hogy az útlevél-bejegyzések módosítása felhördülést váltana ki szerte az arab és a muszlim világban, és gyengítené az amerikai pozíciót a béketárgyalásokon. Az arab világ ugyanis a mai napig napirenden tartja Jeruzsálem „kérdését”, megkérdőjelezve, hogy a zsidó állam jogszerűen tartja-e a várost fővárosának. Washington sem akarja magát elkötelezni Jeruzsálem kérdésében, a megoldást egy majdani kétoldalú megállapodástól várja.

Az 1967-es hatnapos háború óta Izrael irányítja az újraegyesített várost, amelyet örök fővárosának tekint. A város státusa azonban nyilvánvalóan módosulhat majdani nemzetközi megállapodások nyomán, hiszen a palesztinok is Kelet-Jeruzsálem fővárossal szeretnék megalapítani majdani államukat, ám Izrael eddigi kormányai csupán területi engedményekre voltak hajlandók a kelet-jeruzsálemi kerületeket illetően, arra nem, hogy teljesen feladják a város közigazgatási funkcióját.

Izrael hivatalosan nem reagált a döntésre, mondván, nem kívánnak amerikai bírósági ítéleteket kommentálni. Nir Barkat jeruzsálemi polgármester azonban kijelentette, hogy városa a múltban is és a jövőben is mindig Izrael fővárosa marad, „de több is annál: a zsidó nemzet szíve és lelke.” Barkat felszólította Obama elnököt, hogy azonnal ismerje el Jeruzsálemet Izrael fővárosaként, különös tekintettel az országgal szemben meghirdetett nemzetközi bojkott-mozgalomra.

Amerikai zsidó szervezetek sora fejezte ki tiltakozását a bírósági döntés miatt, azt állítva, hogy az Izrael szó az útlevélen még nem sértené a béketárgyalásokat, illetve nem gyengítené Amerikát. Az egyik legnagyobb szervezet, az Anti-Defamation League (ADL) elnöke, Abraham Foxman „álszentnek és rövidlátónak” nevezte a döntést. Csalódottságát fejezte ki az Ortodox Unió is, amiért Amerika „kevesebb respektussal” kezeli Jeruzsálemet, mint a világ többi fővárosát. A Shurat HaDin polgárjogi kérdésekkel foglalkozó civil szervezet vezetője, Nitzana Darshan-Leitner kijelentette: a csalódást okozó döntés „Izrael arcon rúgása”, hiszen miközben az amerikai hatalmi ágak egymáshoz való viszonyáról szól, de facto azt jelenti, hogy Amerika nem ismeri el Jeruzsálemet Izrael fővárosának.

zsido.com, MTI

Kép: ynetnews.com