Jeruzsálem számokban

Miért csökkent az utóbbi időben az izraeli fővárosban a zsidó lakosság aránya?

A zsidó állam fővárosa gyorsan fejlődik, szinte nem látni a daruktól az eget és a lakosság létszáma is megközelítette az egymilliót. A demográfiai mutatók alakulása azonban számos kérdést vet fel. 2020-ban a zsidó lakosság aránya tovább csökkent, s jelenleg 60.4%-on áll. 38% arab és további 1.6% nem tartozik egyik közösséghez sem. A jeruzsálemi arabok 96%-a muszlim. A keresztény arabok száma 12 900. Mellettük él még 3300 nem arab keresztény és 11 100 olyan polgár, aki egyik felekezethez sem tartozik.

A zsidó lakosok kétharmada nyilatkozott úgy, hogy vallásos, s egyharmaduk vallotta magát világinak. Ez az országos átlagnál alacsonyabb szám. A jeruzsálemi zsidók 36%-a valamelyik háredi közösséghez tartozik (hászid és nem hászid askenáziak és szfárádiak), 31%-uk pedig a nemzeti-vallásos irányzat híve. Egészen alacsony számban élnek még különböző nem-ortodox közösséghez tartozó zsidók is a városban.

A 952 000 lakos többsége, mintegy 62.1% a hatnapos háború során felszabadított, vagy a város egyesítését követő évtizedekben emelt új lakónegyedekben (pl. Piszgát Zeev, Neve Jáákov, Giló, Rámot, Hár Chomá, Hágivá Hácárfátit) él. Az egykori Nyugat-Jeruzsálemben mintegy 360 000 ember él, túlnyomórészt (98.65%) zsidók, továbbá 4800 arab. A gyakran Kelet-Jeruzsálemnek nevezett, valójában sokkal inkább a város északi és déli részén elhelyezkedő negyedekben többségben vannak az arabok, 61%-kal. A mintegy 230 000 ott élő zsidó így a lakosságnak csupán 39%-át teszi ki. A zsidók aránya a kilencvenes években volt itt a legmagasabb, amikor 46% fölé emelkedett az arányuk.

A városban élő zsidók aránya a hatnapos háború után indult csökkenésnek, amikor számos, arabok lakta kerület került izraeli fennhatóság alá. 1967-ben 74% volt a zsidók aránya, s ez a szám csökkent mára 61%-ra, ami nagyjából megfelel az 1948-ban mért arányoknak, amikor a város egy része Jordánia kezébe került a függetlenségi háború során.

2000 óta az arab lakosság száma 72%-kal, mintegy 150 ezer fővel emelkedett. Ugyanebben az időben a zsidó lakosság száma csak 28.7%-lett magasabb. Az utóbbi években azonban az arab családok gyermekvállalási kedve jelentősen megcsappant, míg a zsidó családoknál továbbra is sok gyermeket nevelnek. 1967 és 1980 között a zsidó lakosság évente átlagosan 3.1%-kal növekedett, az arab lakosság pedig 4%-kal. A nyolcvanas és kilencvenes években azonban a zsidóknál 2.6%-os, az araboknál pedig 2.5%-os növekedést lehetett megfigyelni. Ezt követően azonban ismét az arabok száma növekedett jobban – ennek elsődleges oka azonban nem a gyermekvállalási kedv volt, hanem a zsidók nagymértékű elvándorlása a városból. A kétezres években az arab populáció 3.1%-os évi növekedést produkált, a zsidók pedig 1.2%-kal lettek többen. Jelenleg 2.6% és 1.5% a két közösség számbeli gyarapodása.

A jövő azonban még tartogathat meglepetéseket. 2019-ben a Jeruzsálemben született csecsemők 65%-a volt zsidó, ami jelentősen magasabb szám, mint a zsidók aránya a teljes lakosságon belül. A problémát továbbra is az elvándorlás jelenti: 2019-ben 20 000 ember (túlnyomó többségében zsidó) hagyta el Jeruzsálemet és csupán 8200-an költöztek be. A városvezetés egyik kiemelt célja, hogy minél vonzóbbá tegyék Jeruzsálemet a fiatal családok számára, akik számára jelenleg nem a főváros a legvonzóbb hely a letelepedésre. A városban folyó hatalmas építkezések, infrastrukturális beruházások, a kulturális intézmények fejlesztése és vezető vállalatok letelepítése jó eséllyel ismét népszerűvé teheti Jeruzsálemet a jelenleg inkább a központi terület után érdeklődők számára is.

zsido.com

Forrás: Arutz7

  • Küldés emailben