Miközben a klasszikus antiszemitizmus visszaszorul, a szélsőjobbos erőszakcselekmények száma nő Németországban. A migrációellenes AfD háttérbe szorította szélsőjobboldalát.

2015-höz képest 14,3 százalékkal nőtt a szélsőjobboldali, rasszista indíttatású erőszakos bűncselekmények száma – állapította meg a német belügyminisztérium jelentése. A dokumentum szerint az egy évvel azelőtti 1485-höz képest tavaly 1698 erőszakos bűncselekmény történt, több tehát, mint amikor százezrével özönlöttek a menekültek Németországba. A menekültszállások elleni támadások száma nagyjából ugyanaz maradt (2015-ben 177, tavaly 169).

Ugyanakkor 3,6 százalékkal, 10751-ről 10373-ra nőtt a tágabb kategóriát jelentő gyűlöletkeltő bűnesetek száma, amikor tehát rasszista vagy antiszemita támadások érnek valakit, akár online zaklatások formájában. A szélsőbaloldal által elkövetett erőszakos bűncselekmények száma negyedével csökkent, 1706-ra esett vissza, amit  a német belügy azzal hoz összefüggésbe, hogy nem volt olyan “politikailag érzékeny” esemény tavaly, amit felhasználhattak volna. Ugyanakkor az ott élő külföldiek által elkövetett erőszakos cselekmények száma kétharmadával nőtt tavaly, ez nagyrészt a törökök és a kurd PKK közti háborúskodás számlájára írható.

A holokauszt emléknapján mutatták be a Bundestagban azt a szakértői jelentést, amit kétévi kutatás előzött meg a németországi antiszemitizmusról. Ez kimutatja, hogy több mint hét évtizeddel a genocídium után is problémát jelent az antiszemitizmus. A kilenc kutató szerint “a nyílt zsidógyűlölet össztársadalmi szinten ritkán volt annyira marginalizálva, mint most”, ám modern válfajai széles körben elterjedtek.

A klasszikus antiszemitizmus erősen visszaszorulóban van: míg 2002-ben a megkérdezettek kilenc százaléka hitt az antiszemita összeesküvés-elméletekben vagy állította, hogy “a zsidóknak túl nagy befolyásuk van”, addig tavalyra ez a szám öt százalékra csökkent. Kevesebben vallják ma már az úgynevezett “másodlagos antiszemitizmust” is, tehát az olyan állításokat, hogy a zsidók csak kihasználják a holokauszt-megemlékezéseket, vagy hogy ideje már “lezárni” a múltnak ezt a részét (bár így a megkérdezettek negyede ért egyet ezekkel) – olvasható a német parlamentnek készült felmérésben.

A németek negyven százaléka viszont egyértelműen vallja az Izraelhez kötődő antiszemitizmus toposzait, a felmérés szerint a zsidó állammal kapcsolatos bírálatukban ez egyértelműen kimutatható. Juliane Wetzel antiszemitizmus-kutató ezzel kapcsolatban arra figyelmeztet, hogy mindig meg kell vizsgálni egy kijelentés kontextusát: lehet, hogy az Izrael-bírálat csak egy “kerülőút-kommunikáció”, amelynek valójában a zsidók a célpontjai. Kollégája, Andreas Nachama is problémásnak látja az “Izrael-kritika” fogalmát, hiszen egy kormányzatot, annak cselekvését lehet bírálni, egy egész országot nem.

Foglalkoztak a német képviselők azzal az antiszemita incidenssel is, ami a közelmúltban történt Berlin-Friedenauban, amelynek során osztálytársai bántalmaztak egy kicsúfoltak egy Angliában született 14 éves zsidó fiút, azt kiabálták rá, hogy “minden zsidó gyilkos”, és még játékpisztollyal is lőttek rá (az eset után a fiút szülei azonnal kivették az iskolából). Volker Beck zöld képviselő az esetet az “antiszemiták nélküli antiszemitizmus” esetének nevezte, és arra hivatkozott, hogy az iskolát védő szülők levelükben “csak” a közel-keleti konfliktust nevezték meg, tehát nem a zsidókat. A baloldali Petra Pau szerint azonban a zsidókkal szembeni bármilyen indokú elutasítás antiszemitizmus, és ijesztőnek nevezte, hogy az érintett szülők az iskola jó hírét féltették, és nem a súlyos atrocitást elszenvedett fiú sérelme állt a levél középpontjában.

Ide kapcsolódik az is, hogy figyelemre méltó változás történt annak a pártnak az élén, amely egyedüliként nem volt hajlandó reagálni a kutatók megkeresésére: az iszlám- és migrációellenes Alternatíva Németországnak (AfD) száműzte a pártvezetésből Frauke Petryt, háttérbe szorította annak radikális jobboldali híveit, és konzervatív-liberális irányba indult el. A radikálisan nemzeti irányultságú, sok szélsőséges helyi politikust támogató Petry a párt több antiszemita botránya után még úgy nyilatkozott, hogy az AfD “a németországi zsidó élet garanciája” kíván lenni, ám néhány napja már bejelentette, visszavonul a párt éléről. A Zsidó Világkongresszus elnöke a közelmúltban arról beszélt, hogy üdvös lenne, ha az AfD eltűnne a német politikai színtérről.

Munkatársunktól

Kép: Menetel a német szélsőjobb. Fotó: Wikipedia