Választási cikksorozatunkban most az induló pártokat mutatjuk be.

 

  1. Likud (Egyesülés)

benjamin-netanjahu A Likud párt az Izrael területi integritásáért küzdő, jobboldali cionista mozgalom ideológiájának képviselője melyet Zeev Jabotinsky alapított 1923-ban. A Kneszetben a mozgalom Menahem Begin vezette Herut (Szabadság) nevű pártja (a Likud elődje) sokáig háttérbe szorult a Munkáspárt mögött, és csak 1977-ben a „Fordulat” évében került először hatalomra.

A párt a 2013-as választásokon közös listán indult a Jiszrael Betenu (Izrael az otthonunk) jobboldali párttal és összesen 31 mandátumot szereztek, ebből 18 volt a Likudé. A Likud vezetője, Benjamin Netanjahu, a jelenlegi miniszterelnök.

A mozgalom eredeti felfogása szerint a zsidó nemzeti otthont a Jordán folyó mind a két partján kellett volna létrehozni. Később az „Teljes Izrael” eszméjét követték, mely szerint a Jordántól nyugatra levő összes terület Izrael, függetlenül a helyi arab lakosságtól. A Likud mai külpolitikája ennél időnként „megengedőbb”. Netanjahu 2009-ben a Bar-Ilan egyetemen elmondott beszédében állást foglalt a két állam elképzelés mellett, azaz egy zsidó és egy arab állam békés egymás élése mellett a volt brit mandátum területén. Ugyanakkor ezt mindenek mellett ahhoz a feltételhez kötötte, hogy a palesztinok ismerjék el Izraelt, mint zsidó államot.

A Likud, gazdaságpolitikáját tekintve liberális párt, híve a szabad versenynek és a minél kisebb állami szerepvállalásnak. Manapság ez természetes Izraelben, de a hetvenes évek végéig ez forradalmi felfogásnak számított Izrael szocialista jellegű társadalmában. Az ázsiai és afrikai országokból érkezett zsidók és azok leszármazottai nagy számban szavaznak a Likud pártra, mert benne a Munkáspárt askenázi hegemóniájának ellenfelét látják.

Benjamin Netanjahu 1949-ben született, középiskoláit az Egyesült Államokban végezte, ahol édesapja, az ismert történész, Bencion Netanjahu a kutatásait végezte. Tizennyolc éves korában tért vissza Izraelbe, az izraeli hadsereg elit kommandójában szolgált, ahonnan mint százados szerelt le. Fivére Jonatan Netanjahu ennek az egységnek volt a parancsnoka,  ő 1976-ban az Entebbei akcióban halt hősi halált. Benjamin Netanjahu politikai karrierjét 1982-ben, mint az izraeli ENSZ küldöttség tagja kezdte. 1988-tól képviselő, 1993-tól a Likud párt vezetője, 1996 és 1999 között miniszterelnök. Miután az 1999-es választásokon alulmaradt Ehud Barakkal szemben, néhány évre visszavonult a politikától. 2002-ben tért vissza, 2009 óta két cikluson át miniszterelnök.

  1. Jiszrael Betenu (Izrael az otthonunk)

avigdor-lieberman

A pártot 1999-ben alapította Avigdor Lieberman, aki addig a Likud tagja volt és szorosan együttműködött Benjamin Netanjahuval, többek közt a miniszterelnöki irodájának a vezetője is volt.

Az első években 3-4, a legutóbbi választáson 13 képviselőjük került be a Kneszetbe, ekkor a koalíció tagjai lettek.

A párt elsősorban a volt Szovjetunió területéről érkezett jobboldali, szekuláris bevándorlókat szólítja meg. Ideológiája a Likudéhoz hasonlóan jobboldali, három fő témája a bevándorlás, Izrael védelme és a települések. Ezzel együtt a párt a területcsere elv mellett van, azaz szerintük bizonyos izraeli arab településeket a jövendő Palesztin államhoz kellene csatolni míg a Judeában és Somronban levő zsidó települések Izrael részei lennének. A párt új állampolgársági törvényt szeretne, amely előírná, hogy minden állampolgárnak hűségesküt kell aláírnia, melyben elismeri Izraelhez mint demokratikus zsidó államhoz való hűségét.

Avigdor Liberman 1958-ban Moldovában született, 1978 óta él Izraelben. Politikai pályáját 1988-ban kezdte a Likudban Benjamin Netanjahu munkatársaként, 1999 óta a Jiszrael Betenu párt vezetője, jelenleg ő Izrael külügyminisztere. Avigdor Liberman családjával a Nokdim nevű judeai településen lakik.

  1. Habait Hajehudi (A zsidó otthon)

naftali-bennett

A Bait Hajehudi párt a nagy múltú MAFDAL (Nemzeti Vallásos Párt) mai változata, mely az 1902-ben alakult Mizrachi mozgalom örököse volt. A nemzeti-vallásos ideológia a hagyományos zsidó életvitel és az aktív cionizmus összekapcsolása. Míg Izrael első évtizedeiben a párt mintegy 12 képviselőjével balközép koalíciókban vett részt, addig az utóbbi évtizedekben egyre inkább jobboldali világkép felé sodródott, politikája középpontjába „Teljes Izraelt”, valamint a Judeában és Somronban létrehozott zsidó telepeket helyezte. A párt a 2009-es választásokon már csak három képviselői helyet szerzett. 2012. novemberében az akkor mindössze negyven éves Naftali Bennettet választották meg a szervezet vezetőjének. Bennett fiatalos lendületének köszönhetően a legutóbbi választásokon 12 mandátumhoz jutottak, és csatlakoztak a kormánykoalícióhoz.

A Bait Hajehudi megtartotta vallásos és jobboldali irányvonalát, ugyanakkor megpróbál a fiatal, nem vallásos nemzeti érzelmű választók felé is fordulni. A párt szerint a közeljövőben nem lehet a palesztinokkal békét kötni, mert nem tettek le Izrael megsemmisítésének szándékáról. Gazdaságilag a szabad verseny híve, egy monopólium ellenes törvényt is kezdeményeztek.

Naftali Bennett 1972-ben született Izraelben, Amerikából bevándorolt szülők gyermekeként. Ugyanabban az elit kommandóban szolgált mint Netanjahu, őrnagyként szerelt le. Gyerekkori példaképe az entebbei hős Joni Netanjahu volt, olyannyira, hogy az egyik fiát Joninak nevezte el. Naftali Bennet több csúcstechnológiai vállalat vezetőjeként dolgozott. Alapítója és igazgatója volt a Cyota nevű szoftvercégnek, mely az internetes bankátutalások biztosításával foglalkozott. Politikai pályáját 2006-ban a Likudban kezdte, Netanjahu irodájában. A jelenlegi kormányban ő a gazdasági ügyekért felelős miniszter.

  1. Jés Átid (Van jövő)

yair-lapid

A Jés Átid pártot 2012 áprilisában jegyezték be, kevesebb mint egy év múlva 19 mandátumhoz jutott, ezzel a Kneszet második legnagyobb pártja lett. A koalíció tagjaként öt minisztert adtak, Jair Lapid, a párt vezetője, pénzügyminiszter lett, övék az oktatási és az egészségügyi tárca is.

A párt nem a semmiből lépett elő. Az izraeli politikai paletta közepét már sok párt próbálta elfoglalni. A legrégibb, a Sinuj (Változás) párt már 1974 óta jelen van a parlamentben különböző felállásokban, ennek az eszmei örököse a Jés Átid. A Sinuj párt legjobb eredményét 2003-ban érte el, Tomi Lapid vezetésével 15 mandátumot szereztek. Tomi Lapid (1931-2008) Jair Lapid apja, közismert magyar származású újságíró volt, onnan pártolt át a politikai pályára.

A párt a középrétegek érdekeit igyekszik képviselni, ezért a mindenkit érintő problémákra koncentrál: a lakáshoz jutás megkönnyítése, a korrupció ellenes harc, az alkotmányosság megerősítése. A palesztin kérdésben mérsékelt álláspontot képviselnek: két állami megoldást, a Judeában és Somronban felépült nagyobb izraeli települések Izraelhez csatolását. Egyik céljuk a jesiva hallgatók katonai szolgálatmentességének megszüntetése.

A párt vezetője, Jair Lapid 1963-ban született Tel Avivban. Újságírói pályáját mint katonai újságíró kezdte, majd a legnagyobb napilapoknak dolgozott. Az évek során ismert televíziós személyiség lett, ő volt az egyik legnépszerűbb riportműsor házigazdája.

 

  1. Hamahane Hacioni (A Cionista Tábor)

itzhak-herzogA Mahane Hacioni a Jichak Herzog vezette szocialista hátterű Munkáspárt és a Cipi Livni vezette, a politikai paletta közepén álló, Tnua (Mozgalom) közös választási listája, melyet 2014 decemberében hoztak létre. Amennyiben ez a lista kapna kormányalakítási megbízást, akkor a két pártvezető felváltva töltené be a miniszterelnöki posztot. A Munkáspártnak 15, a Tnuának 6 képviselője van a jelenlegi Kneszetben. A Munkáspárt végig ellenzék politikát folytatott, Cipi Livni és pártja a kormánykoalíció tagja volt, csak a választások előtt vonultak ellenzékbe.

A Munkáspárt különböző formációiban Izrael legrégibb és sokáig legjelentősebb pártja volt. 1905-ben alakult meg az első szocialista párt a Poel Hacair (Ifjúmunkás), mely 1930-ban a Mapai (Izrael Munkásainak Pártja) nevet vette fel, majd számos pártszakadás és egyesülés után 1968-tól mint az Avoda (Izraeli Munkáspárt) szerepel. 1948 és 1977 között folyamatosan a hatalomban volt, legismertebb vezetőjük David Ben Gurion.

A Mahane Hacioni balközép programot hirdet: tárgyalások és békekötés a palesztinokkal, nagyobb állami beavatkozás a gazdasági életben, hogy a társadalmi egyenlőtlenségeket csökkentsék. A legfontosabb választási üzenetük az, hogy Benjamin Netanjahut le kell váltani.

Jichak Herzog 1960-ban született Tel-Avivban. Nagyapja Jichak Halevi Herzog 1936-tól haláláig, 1959-ig, Palesztina, majd Izrael askenazi főrabbijaként tevékenykedett. Apja, Haim Herzog az izraeli hadsereg tábornoka, később Izrael elnöke volt. Jichak Herzog a hadseregben a hírszerzésben szolgált, őrnagyként szerelt le. Politikai karrierjét 1999-ben a Barak kormány titkáraként kezdte. 2003 óta képviselő, 2013 óta a Munkáspárt (egyben az ellenzék) vezetője.

  1. Merec (Energia, Lendület)

zehava-galonSzélső baloldali, liberális párt, mely 1992-ben jött létre három kisebb párt egyesüléséből. Jelenleg hat képviselői hellyel rendelkeznek és ellenzékben vannak. A párt a palesztinokkal való tárgyalások és a rendezés híve.

A párt vezetője, Zehava Galon 1956-ban született Litvániában, 1960-ban érkezett Izraelbe a családjával. 1999 óta képviselő, 2012 óta a párt vezetője.

7.  Kuláno (Mindannyiunk)

mose-kahlonA pártot 2014 decemberében hozta létre Mose Kahlon, aki korábban a Likud képviselőjeként a kommunikációs ügyekért felelős miniszter volt. Fontos szerepet játszott a mobil szolgáltatók kartellje elleni harcban, ennek eredményeképpen jelentősen csökkentek a telekommunikáció költségei. A párt fő célja a fogyasztók, a kisemberek védelme a monopóliumokkal szemben. A felmérések szerint akár 8-9 mandátumot is kaphat.

Mose Kahlon 1960-ban született Givat Olgán, egy hétgyermekes, Líbiából bevándorolt családban. 2001 óta képviselő a Likud színeiben, többször volt miniszter.

 8. Jahadut Hatora (A Tóra zsidósága)

yaakov-litzman

A Jahadut Hatora tulajdonképpen két askenázi cháredi ortodox párt közös listája, melyet 1992-ben hoztak létre. Az egyik párt a nagy múltú Agudat Jiszrael (Izrael szövetsége), melyet 1912-ben alapítottak Katowicében, a másik pedig a Degel Hatora (a Tóra zászlaja), mely 1988-ban kivált az Agudat Jiszraelből. A két párt önállóságát megőrizve közös listán indul.

Az Agudat Jiszrael a haszid zsidóságot képviseli, a Degel Hatora a litván ortodoxokat. Jelenleg hét képviselőjük van.

A párt célja a hagyományos ortodox zsidóság érdekeinek képviselete: a tóratanulás, a vallásos élet a szombattartás biztosítása. Mivel köreikben sok a nagycsaládos, az őket segítő szociális törvényeket mindig támogatják.

A pártok képviselőit a fontosabb haszid közösségek, illetve litván rabbik és jesivák delegálják, a lista első helyén a 67 éves Jaakov Litzman a guri haszidok képviselője áll.

(A cháredi ortodox politikai életben eddig csak férfiak vettek részt. Az idei választás újdonsága egy új, női ortodox párt, a Bizchutan, a négy gyermekes 33 éves Rút Kolian vezetésével.)

  1. SASZ

arye-deriA szfaradi eredetű vallásos és hagyományőrző zsidók pártja. 1984-ben alakult, szellemi vezetője, egészen a 2013-ban bekövetkezett haláláig a nagytekintélyű Ovadia Joszef, volt szfaradi főrabbi. A párt célja a szfaradi vallási hagyomány fölélesztése, az általában nehézsorsú szavazóik életének segítése szociális törvényhozás segítségével. A pártot sokáig a karizmatikus politikus, az 55 éves Arie Deri vezette. Azonban őt 1999-ben hároméves börtönbüntetésre ítélték korrupció vádjával, emiatt csak néhány éve térhetett vissza a politikába, és újra átvette a párt vezetését.

  1. Haresima Hamesutefet (A Közös Lista)

aiman-ode2014-ben a parlamentbejutás küszöbét felemelték 3.25 százalékra. Emiatt az egyenként általában csak 3-4 mandátumot elérő arab pártok most közös listán indulnak. Ebben négy párt vesz részt:

  • a HADAS, az izraeli kommunista párt mely közös zsidó-arab párt.
  • a RA’AM iszlám elveket hirdető arab párt, mely különösen népszerű a beduinok körében.
  • a BALA’D nem vallásos arab nacionalista párt.
  • a TAAL, a BALA’D-ból kivált Ahmed Tibi pártja.

A Közös Lista vezetője a most negyven éves haifai arab ügyvéd Aiman Ode, aki egyben a Izraeli Kommunista párt titkára is.

Az arab pártok közös vonása az anticionizmus, azaz Izrael zsidó jellegének ellenzése. Fő tevékenységük eddig elsősorban Izrael palesztin politikájának bírálatára irányult, ezért elvből nem léptek be semmilyen koalícióba. Az arab választók részérül emiatt sok kritika érte őket, mondván, hogy nem foglalkoznak az egyszerű emberek mindennapi problémáival.

 

Esélytelen indulók

Izraelben viszonylag könnyű pártot alapítani. Kell hozzá 100 alapító tag és egy alapító irat, mely a párt céljait rögzíti. A nagy pártok mellett sok kis párt is részt vesz a választásokon. Néhány példa:

  • Zöldek pártja, mely a környezetvédelmet helyezi a középpontba.
  • Zöld Levél párt, melynek célja a marihuána legalizálása.
  • Kalózpárt.

Dan Diamant

Megszakítás