Az alakulat tagjai megismétlik a partizánok második világháborús ugrását.

Az egyhetes programon körülbelül 150 izraeli katona vesz majd részt. Az eseménnyel Szenes Hanna születésének századik évfordulójáról emlékeznek meg július végén. A katonák az ejtőernyős ugrás mellett közép-európai helyszíneket látogatnak meg és oktatási programokon is részt vesznek. A magyarországi születésű költő, Szenes Hanna az államalapítás előtti Izrael katonájaként tért vissza szülőföldjére, ahol a magyar hatóságok elfogták, megkínozták és meggyilkolták a fiatal nőt.

Az ejtőernyős alakulat vezetője, Juvál Gaz parancsnok elmondta, hogy a program célja az, hogy „elmélyítse a kapcsolatot Szenes, illetve tucatnyi más zsidó harcos és az Izraeli Védelmi Erők, valamint Izrael Állam között”. A delegációt, mely Szenes Hanna egy verssora nyomán az „Egek villámlása” nevet viseli, magas rangú katonai tisztségviselők vezetik.

A katonák július 18-án érkeznek Szlovéniába, és itt kerül majd sor a történelmi jelentőségű ejtőernyős ugrás megismétlésére. Innen utaznak majd tovább Horvátországba, illetve Magyarországra, majd július 22-én térnek vissza Izraelbe. A 150 fős delegációnak mintegy száz tagja az eredeti helyszíntől nem messze újrajátszott ugrásban is részt vesz. Ahhoz, hogy az ugrás kellőképpen látványos legyen, a szokásosnál alacsonyabban kell azt végrehajtani, ami nagy szakértelmet kíván a résztvevőktől, akik között számos korábbi, illetve jelenlegi ejtőernyős található és akik többnyire holokauszt-túlélők gyermekei vagy unokái. Az ejtőernyős megemlékezésen a magyar, a szlovén, a horvát és a brit hadsereg katonái is részt vesznek.

A küldöttség az izraeli hadsereg „Tanúk egyenruhában” elnevezésű kezdeményezésének programját követi és ők fedezik a költségek jelentős részét is. Ennek keretében az izraeli hadsereg a holokauszt történéseivel ismerteti meg a katonákat többek között lengyelországi náci koncentrációs táborok meglátogatásával és oktatási programokkal. Gaz parancsnok elmondta, hogy a mostani küldöttség és az ugrás ötlete 16 hónappal ezelőtt merült fel, a 2020-as holokauszt emléknap után. Céljuk, hogy a katonáknak bemutassák a zsidó partizánok második világháborúban betöltött szerepét. Ennek érdekében a delegációt néhány izraeli történész és kutató kíséri, akik a résztvevőknek Szenes Hannáról, a zsidó partizánokról és általában véve a korszakról tartanak majd előadásokat. Az előadók egyike Szimchá Goldin tartalékos alezredes, a 2014-es gázai háborúban meggyilkolt és elrabolt, továbbra is a gázai arabok fogságában lévő Hádár Goldin hadnagy édesapja. Goldin a Tel-Avivi Egyetemen zsidó történelmet oktató és kutató professzor.

A híres verssel

A magyarországi születésű Szenes Anikó 1939-ben vándorolt Palesztinába, és nem sokkal később csatlakozott az izraeli hadsereg elődjéhez, a Hágánához. A második világháború idején lépett be a brit hadsereg zsidó alakulatába, és az akkori Jugoszláviában dobták le ejtőernyővel, hogy gyalogosan Magyarországra belépve találkozzon az ottani partizánokkal. A határon elfogták, kínzások közepette kihallgatták, végül halára ítélték. Földi maradványait később Izraelbe szállították és a jeruzsálemi Herzl-hegyen található katonai temetőben helyezték örök nyugalomra. Naplóját és verseit a mai napig ismerik és olvassák Izraelben. Legismertebb az „Éli, Éli” – Istenem, Istenem kezdetű, Kéjszáriai séta című költemény, mely a program a nevét adta.

A mártírhalált halt hősnőről itt emlékeztünk meg.

Forrás: TOI