A Kneszet Bevándorlási, Befogadási és Diaszpóraügyi Bizottsága tanácskozást tartott, melynek során a londoni Jewish Policy Research kutatóintézet frissen publikált tanulmányát elemezték, mely Európa zsidó közösségeinek demográfiai jellemzőit vizsgálta.

A kimutatás szerint a világ zsidóságának mindössze 10 százaléka európai lakos, számuk 1 329 400 fő. Az elmúlt ötven évben a kontinens elvesztette zsidó lakosainak 59%-át. A népességcsökkenés nem volt kiegyensúlyozott: míg a nyugati országokban 9 százalékos csökkenést mértek, addig keleten 85%-ot. A csökkenő létszám mellett aggodalomra ad okot a zsidók kor szerinti megoszlása is, és e tendenciára Németországot hozták fel példának. Az ott élő 118 000 zsidó lakos 40 százaléka 65 év feletti és csak egytizedük 15 év alatti. A teljes európai népességre jellemző, igen visszafogott gyermekvállalási kedv tehát a zsidókat is érinti. A népességfogyás további okai között az antiszemitizmus erősödését, a zsidó közösségek összeomlását és az asszimilációt említhetjük még.

1970-ben még 3.2 millió zsidó élt Európában és a Szovjetunióban. A vasfüggöny leomlása utáni évtizedekben összesen 1.5 millió zsidó vándorolt ki Kelet-Európából, az utóbbi időben pedig a nyugati országokban is megnövekedett az emigrálási kedv. Franciaországban 1945-ben még 530 000 zsidó élt, ma már csupán 449 000. A legtöbben Izraelben teremtenek új otthont maguknak (2000 és 2019 között 51 000 ember döntött így), de népszerű célpont az Egyesült Államok és Kanada is. Törökországban is kedvezőtlen a helyzet: 1970-ben 39 000 zsidó élt ott, ma már csak 14 600.

Nagy problémát jelent a vegyesházasságok magas aránya. Lengyelországban ez 70%, de Magyarországon, Dániában, Hollandiában és Svédországban is meghaladja az 50%-ot. Alacsonyabb értékekkel büszkélkedhet Franciaország (31%), az Egyesült Királyság (24%) és Belgium (14%). Ezek az értékek szoros összefüggést mutatnak az adott országban élő vallásos zsidók arányával.

A fenti, riasztó mértékű csökkenés valójában még jelentősebb, mert az elmúlt évtizedekben mintegy 70 000 izraeli zsidó telepedett le Európában, elsősorban Németországban, Nagy-Britanniában, Franciaországban és Hollandiában.

Dávid Bitán, a parlamenti bizottság elnöke a következőt fűzte a jelentéshez: “Európában a zsidók kénytelenek rejtegetni identitásukat. Félnek kipában az utcára lépni, a zsinagógák pedig rendőri védelem alatt állnak. Izrael Állam kötelessége segítséget nyújtani a külföldi zsidó közösségeknek, mert nem mindegyik zsidó tud vagy akar Izraelbe vándorolni”. Bitán arra kérte a Diaszpóraügyi Minisztériumot, hogy növelje az Európában dolgozó küldötteknek nyújtott támogatást, illetve a Zsidó Ügynökség (Szochnut) és a Cionista Világszervezet (WZO) költségvetését. A képviselő továbbá a külföldi zsidó közösségek számára már megítélt 60 millió sékeles  (5.4 milliárd Ft) támogatás felhasználásának módjáról is tájékoztatást kért, különös tekintettel a kis létszámú közösségekre.

A megbeszélésen részt vett Joszef Tájeb rabbi is, a vallásos szfárádi zsidókat tömörítő Sász párt képviseletében, aki a következő tette hozzá: “Az államnak fel kell tennie a kérdést, hogy miként tudná hatékonyabban segíteni az európai zsidó közösségeket az antiszemitizmus és az asszimiláció elleni küzdelemben. Az antiszemitizmus miatti félelmében sok zsidó elrejti hovatartozását, sőt, gyakran szégyellik azt. Ez a zsidó identitástól való elidegenedéshez és végső soron vegyesházassághoz vezet. Az Izraelbe vándorlás mellett pedig általában az erős zsidó identitással bíró emberek döntenek, így a közösségek tovább gyengülnek”.

Pinchas Goldschmidt, Moszkva főrabbija és az Európai Rabbik Konferenciájának elnöke szerint az európai zsidók elsősorban az elmúlt években kezdődött terrorhullám miatt keresnek új hazát, mert félnek részt venni a közösségi eseményeken és félnek zsidó iskolába küldeni a gyermekeiket. “Európa végre elkezdte felvenni a harcot a terrorral, de a zsidó oktatás jövője, legyen szó formális vagy informális oktatásról, nagy veszélyben van” – mondta.

Dr. Dov Maimon, a felmérést készítő Jewish Policy Research munkatársa szintén borúlátó. “Az európai zsidóság kilátásai igen kedvezőtlenek a gazdasági visszaesés és az iszlamizáció miatt” – jelentette ki és három lehetséges forgatókönyvet vázolt fel: 1. az iszlamizáció tovább növekszik, és ez távozásra készteti a zsidókat. 2. Az európai államok keményen fellépnek az iszlamizáció ellen, ám ezt a zsidók és más kisebbségek is megszenvedik és fenyegetve érzik magukat. 3. Összecsapások törnek ki az európai és az iszlám értékeket képviselő erők között, ami szintén távozásra készteti a zsidókat.

Yaakov Hagoel, a WZO elnöke elmondta, hogy egy kutatás szerint az Európai Unióban élő, antiszemita incidenst átélő zsidók 75%-a nem tett feljelentést a történtek miatt. “Ez súlyos figyelmeztetés a számunkra, mert aki fél zsidóként élni, az végső soron teljesen elveszíti az identitását”.

zsido.com

Forrás: hamodia