„A ciceszem mentette meg az életemet“

A Ráánánán lakó Jáir Ben-Ezra arra ébredt egy reggel, hogy minden cicesze a szárítón lóg – kivéve azt az egyet, melyet a nővére a következő nap esedékes esküvőjére tartogatott. Először úgy gondolta, hogy cicesz nélkül indul el – nem akarta az új ruhadarabot a nagy nap előtt felvenni. Miután azonban újragondolta a dolgot, úgy döntött, nem enged a rossz ösztönnek, és nem indul el a négyszögletes, rojtos ruhadarab nélkül, mely a zsidó férfiakat a micvák betartásának fontosságára emlékezteti. Szerencséjére. Ahogy ugyanis a buszmegállóban várakozott, hátulról egy arab terrorista támadta meg késsel. Ötször szúrta meg a felsőtestét. A súlyosan sérült fiatalember hősiesen küzdött támadója ellen, és sikerült megakadályoznia, hogy a merénylő másoknak is nekirontson. Amikor a támadót semlegesítették, és a Hácálá mentőszolgálat emberei a helyszínre értek, az új ciceszt használták a sebek gyors bekötözésére, amíg megérkezett a további segítség. Jáir Ben-Ezra életét az mentette meg, hogy nem engedett a rossz ösztönének.

img638385
 Szárítón lógó ciceszek 

„Ha nem vizsgálnák át az arabokat, már halott lennék“

A villamosmegállóban két ember próbál jegyet venni az automatából. Az egyik zsidó, a másik arab. Közben eszmét cserélnek arról, hogy vajon miért nem működik jól az automata. A villamos hamarabb megy el, mint hogy sikerülne nekik a művelet – és így a zsidó életben marad…

Egy őr ugyanis magához intette az arabot, kipakoltatta a zsebeit – telefon, személyi igazolvány, bérlet, füldugó. Szegény fickó, gondolta a zsidó férfi, milyen kellemetlen lehet folyton gyanúsnak lenni csak azért, mert valaki arab… Közben egy rendőr is csatlakozott a kutatáshoz. Kinyittatta az arab férfival a kabátját, az őr lefogta a kezét, a rendőr pedig előhúzott egy 15 centiméter pengehosszúságú kést a kedves, társalgó útitárs övéből.

„Ma megtanultam, hogy csakis Isten kegyelménél fogva vagyok itt… ha csak a természettől függne, a zsákmány-ragadozó evolúciós lánctól, már régen feltálaltak volna ebédre… egyszerűen nem láttam előre, hogy ez megtörténhet. Nem tűnt agresszívnak, vagy dühösnek. Valójában kissé félszegnek látszott. Hálás vagyok azoknak, akiknek az enyémnél jobbak az ösztönei. Köszönöm, hogy mögöttem álltok.“

 

img638329
 A támadónál talált kés
„Hatalmas csoda mentett meg a fegyvertűztől“

Cháni Ápirjon, ötgyermekes anya hazafelé tartott kocsijával Bét-Élből, miközben kihangosítón beszélt a barátnőjével telefonon. Az úton egyszer csak kefijét viselő arab férfi jött vele szemben, kezében fegyverrel, és tüzet nyitott. Az asszony belekiabálta a telefonba, hogy lőnek rá, és hajtott tovább, remélve, hogy épen megússza a támadást. A férfi további lövéseket adott le. A nő szerencsésen megmenekült, a következő ellenőrzőpontnál értesítette a katonákat az esetről, de addigra a barátnője is felhívta a rendőrséget. Az asszonynak csodával határos módon nem esett bántódása, bár az autóban több golyót is találtak, az első és a hátsó ülésen, sőt, a vezetőülés alatt is. Szombaton hálát adott az Örökkévalónak a megmeneküléséért: lakomát tartott, és elmondta a „gomél“-t, a halálos veszélyből való megmenekülés után szokásos áldást. „Valóban hatalmas csoda történt“- mondta az asszony.

„Ha a társaim nem cselekedtek volna, már halott lennék“

Egy autó közeledik az ellenőrzőponthoz a terrortámadások egyik gyakori helyén, a Tápuách csomópontnál. Hirtelen, késsel a kezében, egy arab férfi ugrik ki belőle, és rá akarja vetni magát a legközelebb álló katonára. Társai azonban, akárcsak ő, folyamatosan résen vannak, és azonnal a megtámadott segítségére sietnek. Másodpercek leforgása alatt teljes precizitással semlegesítik a támadót. „Ha a bajtársaim nem cselekedtek volna ilyen gyorsan és professzionálisan, nagy valószínűséggel nem állhatnék itt“- mondta a megtámadott katona.

 

img638639
A Tápuách csomópont

Forrás: 1. 2. 3. 4.