A Gus Kátif emléknapot először 2007-ben, két évvel a Gázából való kivonulás után tartották meg néhány izraeli oktatási intézményben, mivel az illetékes hatóságok úgy találták, hogy oktatási szempontból igen értékes a Gáza-övezetben létesített, majd lerombolt zsidó települések története.

Az emléknapot 2008-ban iktatták törvénybe, és dátumként svát hónap 22-ét jelölték ki (idén február 17.), mivel ez annak a napnak az évfordulója, amikor megalapították az első települést a területen, mely a Necer Házáni nevet viselte. 2005-ben az ezt követő nap, svát 23-a volt az első nap, amikor Gus Kátif lakói a szimbólummá vált narancssárga szín alatt indultak meg Jeruzsálem felé a kiűzetésük ellen demonstrálva.

A nap célja, hogy emléket állítson Gus Kátif 35 éves létének. Így amellett, hogy megemlékeznek a szörnyű pusztulásról, a pozitív emlékeket is megtartják, miközben a diákok számára lehetőség nyílik, hogy a saját szintjükön elgondolkozzanak olyan társadalmi-politikai, valamint etikai kérdésekről, amelyek évtizedek óta áthatják az izraeli mindennapokat. A tanulók tanulnak a területen nem is olyan régen virágzó zsidó településekről, történelmükről, teljesítményeikről, de emellett szó esik arról is, hogy az izraeli kormány szégyenteljes módon kitelepítette az ott élő zsidókat, komoly anyagi, fizikai és lelki károkat okozva ezzel.

 Iskolai foglalkozás

Izrael 2005 augusztusában vonult ki a Gáza-övezetből, és adta át a határon fekvő, a zsidó települések füzéréből (szám szerint 17 településből) álló Gus Kátifot a remélt béke érdekében a Palesztin Autonómiának. A lépés hatalmas ellenállást váltott ki országszerte, és a terület több mint nyolc és fél ezer zsidó lakóját erővel kényszerítették otthonaik elhagyására az ezzel megbízott izraeli katonák. Az arabok számára hátrahagyott, gondosan megművelt földeket, öntözőrendszereket és melegházakat azonnal feldúlták, az egykori zsinagógákat meggyalázták. A terület felett a Hámász terrorszervezet vette át az uralmat, mely egy percre sem hagyott fel az Izrael-ellenes terrorcselekményekkel és két hadjáratba kényszerítette bele az izraeli hadsereget. Azóta bebizonyosodott, amit az ellenzők akkor is hangoztattak: a „területet a békéért” elv nem működik, a Szentföldön élő arabok nem Izrael bizonyos területeit akarják maguknak, hanem a zsidó állam teljes egészét. Elemzők szerint csak idő kérdése egy átfogó, hosszan elhúzódó gázai hadművelet bejelentése, mely remélhetőleg véget vet az övezet közelében élő, több százezer izraeli megpróbáltatásainak.

zsido.com