Élesen bírálta az izraeli miniszterelnök a Gázai övezetből történt 11 évvel ezelőtti kivonulást. A Hamasz uralta terület látszólag békés, ám a közelben élő zsidó közösségek továbbra sem nyugodtak.

Ariel Saron-t, a két évvel ezelőtt elhunyt izraeli miniszterelnököt méltatta, ám a gázai kivonulást újra bírálta Benjamin Netanjahu. A jelenlegi kormányfő, aki annak idején éppen emiatt hagyta ott Saron kormányát, a Kneszetben tartott emlékünnepségen ismét emlékeztetett arra, hogy a Gázai övezet elhagyása, a zsidó telepek felszámolása nem hozta el a várt békét és biztonságot, sőt, “közvetlenül a szomszédságunkba települt a Hamasz terrorista bázisa.”

Az Izraelben annak idején óriási felzúdulást kiváltott egyoldalú lépés során az IDF katonái részben erőszakkal vonszolták ki az ott megtelepült több ezres, túlnyomórészt vallásos zsidó közösség tagjait a katonailag védhetetlennek bizonyult térségből. A közel kétmillió ember által lakott, csupán 360 km2-nyi területen a palesztin szélsőségesek hatalmas pusztítást végeztek, lerombolták az üzemeket és az izraeli fejlesztésű melegházakat, majd két évre rá, egy belső puccs nyomán, az iráni támogatású Hamasz terrorszervezet vette át az irányítást a területen, elüldözve onnan a Fatah aktivistáit. “A kivonulás elősegítette a Hamasz felfegyverkezését, kötelességünk tehát legalább a szükséges következtetések levonása” – figyelmeztetett Netanjahu.

Az egyik legfontosabb tanulság a miniszterelnök szerint az, hogy ha Izrael a jövőben átenged egy területet, akkor szigorúan demilitarizálni kell. Gáza területéről az elmúlt években többször érte rakétatámadás a zsidó állam településeit. Az egyik ilyen mosávban (kibuchoz hasonló szocialista termelői közösségben), Gáza északi határán, az ereci határátkelő közvetlen közelében a Zsido.com tudósítója is járt egy magyar újságírócsoporttal. Az ott élő egyik fiatal családanya arról számolt be: korábban még csak kezdetleges kis rakétákat lőttek át rájuk a szomszédból, az elmúlt években viszont már egyre gyorsabb és veszélyesebb rakétákkal, sőt, aknavetőkkel is támadják őket. Ilyenkor nem több, mint 15 másodpercük van gyerekeikkel együtt a bunkerekbe rohanni – márpedig ilyen kisebb-nagyobb bunkerekkel tele van az egész mosáv.

Netanjahu megjegyzése nem sokkal azután került az izraeli nyilvánosság elé, hogy az ellenzék vezetője, Isaac Herzog részletes tervet dolgozott ki Júdea és Somron, valamint külön Kelet-Jeruzsálem és az azt övező arab falvak elszigetelésére, azzal a céllal, nehogy véglegessé váljon az okkupáció, mert akkor szerinte a zsidóság később kisebbséggé szorulna a saját hazájában. A gázai példa azt bizonyítja, hogy a hangsúlyt a terrorizmus távoltartására kell fektetni.

A Gázához közel élő Nativ Hasara mosávban élő fiatal nő mindenesetre kérdésünkre azt is elmondta, hogy bár az elmúlt években a térségben a katonaság felderített több alagutat, amit Izrael irányába akartak építeni a terroristák, ők nem biztosak abban, hogy ez az alagútfúrás teljesen leállt. “Éjjel néha kifejezetten halljuk a zúgást, ez nem lehet más. Olyan harminc méterre lehetnek a föld alatt.” Más, a közelben lakó forrásaink is annak a gyanújúknak adtak hangot, hogy épülnek a terroristák alagútjai. “Évekig szállították oda EU-s pénzekből az építőanyagot, majd azt vettük észre, hogy semmilyen új ház sem épül. Nyilvánvaló, hogy mindez már a föld alatt van” – hallhattuk.

Netanjahu mindenesetre épp a napokban tett ígéretet arra, hogy az alagutakat a hetekben vízzel elárasztó egyiptomi hatóságokkal együtt kemény választ adnak a problémára (az IDF néhány éve több mint harminc terrorista és csempészalagutat számolt fel). Ez annál is fontosabb lenne, mert információink szerint jelenleg éppen, hogy nem Gáza jelenti Izrael legfontosabb biztonsági problémáját, hanem továbbra is az északi, libanoni határ túloldalát ellenőrző, Irán-barát Hezbollah terrorszervezet, dacára annak, hogy nyakig elmerültek a szíriai polgárháborúban, éspedig a vérontásért nagy mértékben felelős damaszkuszi vezetés oldalán. Elemzők szerint jelenleg a Hamasz akadályozza meg Gázában a náluk is szélsőségesebb terroristák Izrael-ellenes akcióit, azt várják ugyanis, hogy sikerüljön tető alá hozni egy gázai kikötő megépítését, ami talán segítene a terület katasztrofális gazdasági, szociális és humanitárius helyzetén. Óriási a munkanélküliség, a kilátástalanság,  sok arab fiatal az öngyilkosságba menekül, forrásaink szerint naponta csak néhány óráig van áram.

Korábban az ENSZ, a napokban pedig az izraeli katonai hírszerzés is arra hívta fel a figyelmet, hogy ha nem történik sürgős változás, ha nem pörög fel gyorsan a gázai rekonstrukció, akkor az ott felgyülemlő sok feszültség és sérelem ismét erőszakos Izrael-ellenes akciókhoz fog vezetni. Ráadásul az sem kizárható, hogy a területeken összeomlik a Palesztin Hatóság, nem világos, ki lesz a szabad választásoktól évek óta elzárkózó Mahmúd Abbász utóda, és hogy mit kell Izraelnek lépnie ahhoz, nehogy Júdea és Somron is egyfajta Gázai övezetté váljon.

Munkatársunktól

Kép: Izraeli katonák elhagyják a Gázai övezetet (2005) Fotó: Wiki Commons