A mindössze 350 000 fős lakosságú szigetországban az elmúlt évezredben csupán elvétve éltek zsidók. Az antiszemitizmus mégsem ismeretlen, legfeljebb az utóbbi időben Izrael-ellenességként jelenik meg.

A Tel-Avivban rendezendő Eurovízió fesztivál kapcsán már 11 000 izlandi írt alá egy petíciót, amely a szigetország távolmaradását követeli a versenytől. A teljes lakosság számához képest ez igen jelentős mennyiség, még akkor is, ha a helyi győztes egyelőre a részvétel mellett tette le a voksát.

Az izlandi parlamentben a közelmúltban olyan törvényjavaslatot nyújtottak be, mely betiltaná a körülmetélést. A politikusok mellett négyszáz orvos is támogatja a javaslatot, és egyedül az evangélikus Izlandi Nemzeti Egyház püspöke szólalt fel a vallásszabadságot korlátozó szabályozás ellen.

2015-ben a reykjavíki városháza döntött úgy, hogy bojkottálja az izraeli termékeket. Később Dagur B. Eggertsson polgármester módosította a javaslatot és “csak” az Izrael által “megszállt” területeken, zsidó tulajdonban álló vállalatok által exportált termékek bojkottját szorgalmazta. A városvezetés azzal magyarázta döntését, hogy így kívánják kifejezni szolidaritásukat a palesztin néppel és ellenkezésüket az izraeli “apartheid rendszerrel” szemben. Az izlandi Külügyminisztérium közleményében az egyetértéséről és a támogatásáról biztosította a reykjavíki városházát.

A kesztyűt Jáir Lápid, az izraeli ellenzék egyik vezetője vette fel, aki azt tudakolta az izlandiaktól, hogy vajon felhagynak-e a Microsoft, Intel, Apple és egyéb nemzetközi vállalatok termékeinek használatával, hiszen azok mind izraeli fejlesztésű alkatrészeket használnak.

2011-ben Izland volt az első nyugat-európai ország, mely elismerte a palesztin államot. Akkoriban Ossur Skarphedison volt a külügyminiszter, aki heves Izrael-ellenességéről volt ismert. Brigitta Jonsdottir volt az első európai parlamenti képviselő, aki látogatást tett a terroristákat is szállító, és az izraeli parti őrséggel véres konfliktusba keveredett gázai flottilla hazatért tagjainál.

Izland a korábbi évtizedekben sem mutatta barátságos arcát a zsidóság felé. A nyolcvanas években egy észt háborús bűnöst fogadott be, hiába tiltakozott a neves nácivadász, Efraim Zuroff. A vádak szerint Evald Mikson a második világháború alatt a nácikkal együttműködve részt vett zsidók meggyilkolásában. Az izlandi hatóságok csak egy évtized elteltével voltak hajlandóak foglalkozni az üggyel, majd Mikson halála után bejelentették, hogy a vádak megalapozottak voltak.

2004-ben Izland nyújtott menedéket a nyíltan antiszemita nézeteket hangoztató és a szeptember 11-i terrortámadást méltató Bobby Fischernek, a világhírű sakkozónak. Fischert Japánban tartóztatták le és tartották fogva hónapokon keresztül, miután érvénytelen útlevéllel lépet az országba. Az Egyesült Államok a kiadatását követelte, ám ez meghiúsult akkor, amikor az izlandi parlament állampolgárságot szavazott meg a sakkozónak. Fischer Japánból Izlandra távozott és ott is halt meg köztiszteletnek örvendve, 2008-ban.

A náci Németország hadseregében is szolgáltak izlandi önkéntesek, és megalakult az izlandi náci párt is. A háború után senkit sem vontak felelősségre, és a veteránok is büntetlenül folytathatták az életüket.

Létezik Izlandon egy érdekes húsvéti szokás is. Az ünnep előtt egy évszázadokkal ezelőtt írt antiszemita dicshimnuszból olvasnak fel az ezzel megtisztelt állampolgárok a közszolgálati rádióban. A művet egy XVII. században élt zsidógyűlölő pap, Halgrimur Petterson írta. A szokás beszüntetéséért 2012 óta küzd a Simon Wiesenthal Központ, mindhiába. Húsvét közeledtével hamarosan ismét felcsendülnek a himnusz örökbecsű szavai.

Ha végigtekintünk Izland történelmén, nehéz olyan időszakot találni, amikor kedvezően álltak volna a zsidókhoz. Mivel ez nem riasztja el a minden évben nagy számban a szigetre látogató zsidó turistákat és néhány száz zsidó is él Izlandon, a közelmúltban lubavicsi küldött telepedett le Reykjavíkban a családjával, hogy megteremtse a zsidó élet alapvető feltételeit és Tórát tanítson. Működésével talán egy új korszak veszi kezdetét a fagyos szigeten…

zsido.com

Forrás: Begin-Sadat Center

 

Ez a cikk azért jelenhetett meg, mert olvasóink egy része tavaly az EMIH-nek ajánlotta fel a személyi jövedelemadója 1 százalékát. Erre a segítségre idén is szükségünk lesz.

zsido.com szerkesztősége azért dolgozik, hogy olvasóink minél érdekesebb és sokszínűbb tájékoztatást kapjanak a zsidóságot érintő hazai és nemzetközi eseményekről, valamint a judaizmussal kapcsolatos kérdésekről.

A munkánkat az 1 százalékos felajánlások teszik lehetővé. Ezért arra kérjük minden kedves olvasónkat, hogy támogassa adója 1 százalékával az EMIH-et, a zsido.com fenntartóját.

Az EMIH technikai száma: 1287