Isten nevei – minek nevezzelek?

Isten nevéről szeretnék kérdezni. Nevén kell őt szólítanunk imáinkban? Ez a név a JHWH? Az eredeti Tóra tekercsben valóban JHWH szerepelt ott ahol a keresztény bibliában Úr és Isten vagy Mindenható áll? Válaszát előre is köszönöm.

Üdvözlettel: Beáta

 

Kedves Beáta!

Istennek több neve van a Bibliában. A Midrás (Vájikrá rábá, Smot 3:6.) szerint Istennek nincs „valódi neve”, hanem mindig úgy nevezzük, ahogy éppen megnyilvánul. Másként „szólítjuk”, ha szerető Istenként nyilvánul meg (JHVH), mint pl. ha a büntető Istenként (Elohim).

A legszentebb neve a jól ismert négybetűs név, amit a jud-hé-váv-hé (יהוה – JHVH) betűkkel jelölünk. Az a háláchá (Talmud, Pszáchim 50a.), amire magában a Tórában (2Mózes 3:15.) is van utalás, hogy ezt a nevet másként olvassuk, mint ahogy le van írva, és helyette az álef-dáled-nun-jud (אדני – Ádonáj) formát használjuk.

Valójában Isten négybetűs nevéről, amit a lubavicsi hászidok sém hávejeként említenek, nem tudjuk, hogy kell kiejteni. Az ismert kiejtés, amely egy keresztény vallási csoport nevében is felmerül, csak találgatás, az Ádonáj név kiejtése alapján (lásd Jáákov Kamenetsky: Emet löJáákov, Orách chájim 5. fejezet végén).

A Talmud (Jomá 66a.) azt mondja, hogy Isten nevét Jom kipur napján a jeruzsálemi szentélyben ejtette ki a főpap: ilyenkor mindenki leborult a földre. Ugyanakkor azt is mondja a Talmud (Kidusin 71a.), hogy ezzel egyidőben a többi kohén énekelt, hogy ne lehessen érteni a pontos kiejtést.

Ez a négybetűs név a keresztény bibliában „Úr”-ként van fordítva, ezzel szemben az autentikus zsidó fordításokban Örökkévalóként szerepel, hiszen a Sulchán áruch (Orách chájim 5:1.) szerint azt jelenti, hogy „volt, van és lesz” – ezt a koncepciót a magyarban az „Örökkévaló” kifejezés adja vissza.

A Sámuel imája című imakönyvünkben a fordító, Simon Sároni eredetileg az „Örök Istenünk” kifejezést használta a Hásém Elokénu magyarítására, Az egykori óbudai rabbi fia, Neuman Jáákov Jichák montreáli hászid rabbi levélben hívta fel rá a figyelmemet, hogy valójában a négybetűs név nem egy jelzős szerkezet, hanem egy önálló titulus. Dávidovics Jiszráél rabbinak is megjelent erről írása (Gut sábesz 1. évfolyam 24. szám). Így az ez után megjelenő fordításokban az „Örökkévaló” megnevezést fogjuk használni ennek a névnek a fordítására.

Üdvözlettel:

Oberlander Báruch

 

  • Küldés emailben