Marie van der Zyl lett a brit zsidó közösséget képviselő szervezet, a Board of Deputies of British Jews elnöke. Ő a második nő, aki betölti e posztot a 258 éves szervezet élén.

A civilben jogász Van der Zyl előtt nagy kihívások tornyosulnak. A radikális Izrael-ellenességéről ismert és sokak által antiszemitának tartott munkáspárti elnök, Jeremy Corbyn épp a közelmúltban vezette be pártján belül az antiszemitizmus új definícióját, mely jelentős engedményeket tesz a zsidógyűlölet megítélésével kapcsolatban. Ezen felül ismét megszaporodtak az Izrael-ellenes megmozdulások a Gáza-övezet határán történt incidensek miatt. Bár az elnökasszony stílusa kevésbé harcias, mint elődeié, nem kisebb elszántsággal kezeli az ügyeket, és legfontosabb feladatának az elsősorban a Munkáspárt egyes csoportjai által is képviselt antiszemita politika megváltoztatását tartja. Elképzelhető ugyanis, hogy a közeljövőben Corbyn és pártja vezetheti majd Nagy-Britanniát, ami – a dolgok jelen állása szerint – súlyos következményekkel járhat a brit zsidóság számára.

Van der Zyl jelszavának az elmúlt időszak antiszemitizmus elleni demonstrációinak transzparensein olvasható “Elegünk van és ezt komolyan is gondoljuk!” szlogent nevezte meg.

“Az Egyesült Királyság zsidósága teljes mértékben elfogadta a Nemzetközi Holokauszt Emlékszövetség hivatalos antiszemitizmus-definícióját, és így tett a brit kormány, a walesi közgyűlés és a skót parlament is, továbbá 124 helyi önkormányzat országszerte. Érthetetlen, hogy a Munkáspárt miért nem hajlandó egyetérteni ezzel az egyetemes definícióval. Úgy döntöttek, hogy felvizezik ezt a meghatározást, és ezzel tovább gyengítik a brit zsidóság abba vetett bizalmát, hogy valóban hajlandóak fellépni a Munkáspárton belül elharapódzott antiszemita jelenségek ellen” – jelentette ki van der Zyl.

Az elnök asszony azonban valamelyest bizakodó is a baloldal megújulásával kapcsolatban. “Van még némi reményünk arra, hogy a Munkáspártban helyesen mérik fel a zsidó közösség súlyát, és azt, hogy viselkedésük milyen kárt okoz a párt megítélésének”. Ezzel arra is utalt, hogy a legutóbbi választásokon a zömében zsidók lakta londoni városrészekben a Munkáspárt súlyos kudarcot vallott, holott korábban elsősorban őket támogatták a zsidók.

Ezzel együtt Van der Zyl nem osztja elődje véleményét, aki szerint egy esetleges munkáspárti győzelem esetén a brit zsidók exodusa várható. “Nem hiszem, hogy ez bekövetkezne. Nagy-Britanniában nagyszerű élni, és sokkal jobb helyzetben vagyunk, mint más országok, például Franciaország zsidó közössége. Vannak olyan ügyek, melyek miatt aggódunk, de nem biztatok senkit arra, hogy kezdjen el csomagolni”.

Az elnök asszonynak házon belül is meg kell küzdenie radikális baloldali csoportokkal, melyek közül némelyek Izrael létezéshez való jogát is tagadják, és megértőek a palesztin terrorizmussal szemben. Az egyik ilyen szervezet, a Yachad, melynek tagjai a brit parlament épülete előtt kádist mondtak “az izraeli hadsereg által lemészárolt békés tüntetőkért a Gáza-övezet határán”.  A Yachad és a reform mozgalom ezen felül “rosszindulatúnak és pontatlanul megfogalmazottnak” nevezte a brit zsidó közösség Izrael mellet tett nyilatkozatát és “barbár tettnek” nevezték a zsidó állam határvédelmi akcióját.

“Igazolhatatlanak a vádak velünk szemben, mert szinte az összes palesztin halálos áldozat a Hámász vagy az Iszlám Dzsihád tagja volt. Ez egyértelműen kiderült a híradásokból. Minden halál tragédia, ez vitán felül áll, de a Hámász az, aki a határkerítés ostromára küldi az embereket.” – felelt a kritikára van der Zyl.

Ezzel együtt az elnök asszony kiállt a radikális csoportok részvételi jogáért a Board of Deputiesben. “A legfontosabb, hogy a zsidó közösség egységes maradjon, és megtanuljuk tisztelni a más nézeteket vallókat. Azt akarom, hogy ez a szervezet helyet biztosítson minden létező vélemény számára. Az összes zsidó képviseletére törekszünk.”

Van der Zyl sürgősen megoldandó problémának nevezte a BDS-mozgalom egyre növekvő befolyását a brit egyetemeken. Vannak intézmények, ahol veszélyessé vált zsidó szimbólumokat viselni, vagy zsidó ügyek mellett kiállni, az Izrael-barát rendezvényeket pedig gyakran erőszakos támadások érik. “Azt akarom, hogy a zsidó diákok ne érezzék azt, hogy nem kívánatosak bizonyos egyetemeken, és csak néhány intézmény közül válogathassanak.”

Az új elnök tovább akarja erősíteni a zsidó és a mérsékelt muszlim közösség közötti kapcsolatokat, és többször felszólalt a médiában megjelenő iszlámellenes támadások ellen. Beiktatása utáni első nyilvános szereplésén a brit főrabbi kísérte el a rámádán ünnepet lezáró iftár lakomára a Muszlimok az Antiszemitizmus Ellen nevű szervezet meghívására.

zsido.com

Forrás: TOI