Oroszország hétfőn váratlanul bejelentette, hogy a maga részéről felfüggeszti az iráni szankciókat, és még idén légelhárító rakétarendszert szállít Teheránnak. Izrael nagyon veszélyesnek tartja a lépést – közölte Netanjahu Putyinnal.

Miközben Kerry amerikai külügyminiszter az amerikai zsidó szervezeteket próbálja megnyugtatni, hogy szerinte miért született megfelelő nukleáris alku az irániakkal a hónap elején Lausanne-ban, addig Izraelben továbbra is óriási a csalódottság és az aggodalom a keretmegállapodás miatt.

A nyugati 5+1 állam és Irán megállapodását június végéig kell végső formába önteni. Ám míg Obama elnök szerint a lépés „megakadályozza Irán útját az atombombához”, számos világlap pedig arról győzködte olvasóit, hogy szükség van „egy Irán nevű kiszámítható partnerre a térségben” (írta pl. az osztrák Kurier), addig a zsidó állam korántsem nyugodt.

A megállapodás ugyanis elvileg előírja ugyan, hogy Irán legalább 15 évig nem dúsíthatja 3,67 százalék fölé urániumát, nem építhet új erőművet,  jelenleg 19 ezer centrifugáját 6100-ra kell csökkentenie, és – ismét elvileg – korlátlanul be kell majd engednie a létesítményekhez az ENSZ atomellenőreit. A gyakorlatban azonban, és ez Izrael egyik legnagyobb aggálya, ez utóbbi kritérium végül nem került a dokumentumba: ahogy a The Wall Street Journal írta, a keretmegállapodás nem tartalmazza a kulcsfontosságú „bárhol bármikor” kitételt.

Ráadásul Iránnak egyetlenegy nukleáris létesítményét sem kell bezárnia, ezek tehát vészesetben bármikor visszaállhatnak „hadi üzemmódba”. A megállapodás ugyanakkor véletlenül sem érinti Irán ballisztikus rakétaprogramját, amelynek Netanjahu kormányfő szerint semmi más célja nincs, mint majdani atomrakétákat célba juttatni.

Ha pedig a Nyugat feloldja a szankciókat, akkor a síita állam úgy megerősödhet, hogy megfigyelők szerint tovább destabilizálja a Közel-Keletet (lásd pl. Jement), és folytatja a hozzá közel álló terrorista szervezetek (Hamász, Hezbollah) támogatását. Mindezt Amerika valószínűleg azért vállalta be, hogy megpróbálja partnerszerepre bírni a valójában keményvonalas ajatollahok irányította országot, a szunnita Iszlám Állam (IS) elleni harcban.

Egyelőre azonban, az EU-val való bármiféle konzultáció nélkül, csak Putyin orosz elnök látta elérkezettnek az időt az iráni szankciók felfüggesztésére, mivel úgy döntött, Irán régi kérésének megfelelően föld-levegő légelhárító rakétarendszert szállít Teheránnak. Az S-300-as rendszert még a szovjet hadsereg számára fejlesztették ki, és Irán már 2007-ben megrendelte Moszkvától, ám az orosz vezetés Amerika és Izrael erős kritikája miatt elállt a szállítástól.

Izraeli vezetők most úgy látják, az orosz lépés egyenes következménye a tragikusan rossz iráni atomalkunak, amellyel Irán új fegyverkezési spirált is elindíthat a térségben. Mose Jalon védelmi miniszter úgy fogalmazott, hogy „vihar tombol Izrael körül”, mivel Irán „folytatja önmaga és mások felfegyverkezését.” Mint elmondta, az S-300-as eladásától már akkor óvtak, amikor nem voltak ismertek a megállapodás részletei. „Ezt a kérdést egyáltalán nem vitatták meg, és ez az egyik legnagyobb lyuk a megállapodásban” – jelentette ki.

Ezekre a problémákra hívta fel az orosz elnök figyelmét az izraeli miniszterelnök is. Benjamin Netanjahu kedden telefonon beszélt Vlagyimir Putyinnal, akinek elmondta: Irán védelmi képességének erősítése növeli az ország agresszióit a térségben, és ezzel kockára teszi a Közel-Kelet biztonságát. Éppen Irán katonai erősödésétől óvtak több mint egy hónapja, attól, hogy a szankciók túl korai, engedmények nélküli  feloldása káros következményekkel bír – érvelt a kormányfő. Az orosz elnök azonban arra hivatkozott, hogy a nukleáris keretmegállapodással szükségtelenné vált a fegyverembargó, különben is, az S-300-asnak csak védelmi kapacitásai vannak, és semmilyen veszélyt nem jelentenek Izraelre. Németország szerint is egyelőre korai „jutalmazni” Iránt, a szankciókat pedig lehetőleg közösen kell felfüggeszteni.

A The Jerusalem Post egyébként épp kedden ismertette a Ramat Gan-i Bar-Ilan Egyetem felmérését, amely szerint a holokauszt-túlélők felnőtt gyermekei, tehát a másodgenerációs túlélők sokkal érzékenyebbek az Irán jelentette nukleáris fenyegetésre, mint kortársaik. Ez a generáció lényegesen érdeklődőbb és tudatosabb az iráni fenyegetéssel kapcsolatban, ugyanakkor amúgy is hajlamos baljóslatúbban tekinteni a világra – állapította meg a kutatás.

 

Munkatársunktól

Képünkön: az orosz S-300-as légelhárító rendszer.

Fotó: wikimedia/kremlin.ru

Megszakítás