A Ferrarában átadott intézmény évezredeken át tartó utazásra viszik a látogatót, aki Ábrahámtól a Szentélyek korán és Tudelai Benjáminon keresztül egészen napjainkig ismerkedhet meg a zsidók történelmével.

Mintegy kétezer évvel ezelőtt élt egy Aszter nevű lány Jeruzsálemben. Igen fiatal volt még, amikor a város elesett, és a rómaiak rabszolgaként hurcolták magukkal Rómába. „Claudia Aster, captiva ierosolimitana” – „Claudia Aster, jeruzsálemi fogoly” áll a sírkövén, mely egyike a kétszáz kiállított tárgynak.

A kiállítás címe: „Zsidók, egy itáliai történet: az első ezer év”. Ez a Ferrarában néhány hónappal ezelőtt átadott, új intézmény, az itáliai zsidó és holokauszt múzeum állandó kiállításának első tárlata. A lány története, mely a zsidók és Róma szakaszban található, több ezer más zsidó történetével együtt ismerhető meg, akik, elveszítve a hazájukat és a szabadságukat, mindannyian arra kényszerültek, hogy az Örök Városban találjanak új identitást és életet maguknak. A megismerésben a konkrét tárgyakon kívül a tér elrendezése és a vizuális eszközök – ez esetben szűk terem, a falra vetített, lángokban álló jeruzsálemi fallal a csillagos ég alatt – segítik a látogatókat.

Az intézmény igazgatónője, Simonetta Della Seta elmondta, hogy a céljuk az volt, hogy a termekben „alá lehessen merülni”. Ez a leírás a múzeum egészére érvényes, hiszen időn és téren keresztülutaztatva a szemlélőt, sikerül átvinnie az üzenetet. A narratívája szerint a zsidók Közel-Keleten kezdődő történelme Itáliában folytatódott.

Della Seta 60 éves Közel-Kelet szakértő, egykori akadémikus és a tel-avivi olasz nagykövetség kulturális attaséjaként is dolgozott. 2016-ban nevezték ki az intézmény élére. A történelmi városközponttól és az egykori gettótól néhány percnyire, festői környezetben lévő, többemeletes épületben a holokauszt során zsidó rabokat őriztek, közvetlenül a haláltáborokba való elhurcolásuk előtt. Ferrara zsidó közössége napjainkban mindössze néhány tucat emberből áll, ám fénykorában, 1800 körül kétezer tagot is számlált Sergio Della Pergola demográfus szerint. A 2012-es földrengés számos épületben okozott kárt, többek közt egy olyanban, mely a város XV-XVII. századból származó zsinagógái közül egyszerre háromnak is otthont ad; ezt az épületet most renoválják.

„Ferrarában az elmúlt ezer évben folyamatos volt a zsidó jelenlét” – állítja Della Seta, kiemelve, hogy a város gazdag történelme és öröksége milyen fontos szerepet játszott a múzeum helyszínének kiválasztásában. Az 55 millió dolláros projektet teljes egészében az olaszországi Kulturális Örökség Múzeuma finanszírozta. A már említett állandó kiállítás mellett a látogatók a Giardino delle Domande (Kérdések kertje) elnevezésű szabadtéri útvesztőben tehetik próbára a tudásukat a kóserság szabályaival kapcsolatban. Az épület többi részén még dolgoznak, az azonban már tudható, hogy a három éven belül, 2021-ben befejezendő komplexumban a már meglevő két épületen kívül még másik öt lesz, és a kiállítóterek mellett könyvtár, kóser étterem, kávézó és egy gyerekeknek szánt múzeum is helyet kap benne. „Fel kellett tennünk magunknak a kérdést, hogy hogyan hozunk létre egy kiállítást, ha nincs gyűjteményünk, és nincs a birtokunkban semmilyen műalkotás”- mesélte Della Seta, majd folytatta: „Az én szempontomból ez előny volt, mivel arra összpontosítottunk, hogy felépítsük a narratívát, az útvonaltervet, és csak utána dolgoztunk azon, hogy megfelelő tárgyakat találjunk. Ezek végül kölcsönbe érkeztek hozzánk Olaszország és a világ számos más országának múzeumaiból.”

A múzeum teremről teremre, térképek, tárgyak, zsidó és nem-zsidó szövegekből vett idézetek és kivonatok segítségével, valamint multimédiás eszközökkel mutatja be a zsidók történetét. Megismerkedhetnek Ávráhám ősapa útjával, a római korszakkal, a zsidók és az első keresztények kapcsolatával, olyan érdekes alakokkal, mint Shabbethai Donnolo misztikus és természettudós, vagy Ovádjá háGér (Ovádjá, a betért), aki Apuliában szolgált papként, majd felvette a zsidóságot, és a valaha ismert legrégebbi zsinagógai zeneművek szerzője lett.

A Római Birodalmon belül virágzó, gazdag zsidó életet a szépséges római zsidó katakombák megdöbbentően hűséges reprodukciói mutatják be, eredeti tárgyi emlékekkel téve valóságosabbá a szemlélő számára a korszakot. Találkozhatunk továbbá a XII. századi utazó, Tudelai Benjámin útleírásával, és általa megismerhetünk számos itáliai zsidó közösséget. A szövegrészeket Emanuele Luzzati olasz illusztrátor (1921-2007) animált ábrázolásai varázsolják élővé a számunkra.

Egy óriás térkép azt mutatja be, hogy nincs Olaszországnak olyan területe, melynek a történelem során ne lett volna zsidó közössége. Napjainkban durván 29 000 zsidó él Olaszországban – körülbelül 16 000-rel kevesebb, mint a holokauszt előtt. Della Seta ennek kapcsán elmondta: „Nézetem szerint a zsidósággal, illetve az itáliai zsidó élettel és történelemmel kapcsolatos ismeretterjesztés az elsődleges célunk, ám az is része a munkánknak, hogy felhívjuk a figyelmet arra a megélt identitásra, mely sokat taníthat nekünk mai világunk kihívásairól.”

A múzeumot eddig 15 ezren látogatták meg, többségük Olaszországból érkezett, de voltak más európai országokból és Izraelből is. A múzeum szerződést kötött az olasz Oktatásügyi  Minisztériummal, mely szerint az ösztönözni fogja az iskoláscsoportok múzeumba tett látogatását.

Az építkezés és tárlatrendezés következő lépcsőjének befejezése 2019 márciusára várható. Ez a rész elsősorban a reneszánsszal foglalkozik majd. A következő lépésekben aztán a gettóbeli életet, az emancipáció korát, a XVIII. és a XIX. századot, illetve a kortárs életet bemutató tárlatokat nyitnak majd meg, és dolgoznak a holokausztot feldolgozó bemutatótereken is. „Az a célunk, hogy olyan helyet teremtsünk, mely nem csupán arra kötelezte el magát, hogy az olaszországi soáról általános információkat nyújtson, hanem arra is, hogy elhelyezze azt a történelemben, és olyan kérdéseket boncolgasson, melyekkel korábban még nem foglalkoztak eleget: Kik voltak azok az olaszok, akik az állásaikból eltávolított zsidókat helyettesítették? Kik nyerészkedtek a helyzetből?” – mesélte Della Seta. „Igen szerencsésnek érzem magam, hogy lehetőségem van arra, hogy részt vegyek egy ilyen nagyszerű kulturális intézmény formálódásában, illetve a tudás terjesztésében, ami véleményem szerint az antiszemitizmus ellen a legjobb fegyver”- vonta le a következtetést az igazgató. – „Számomra ez a munka küldetés”- zárta szavait.

zsido.com

Forrás: TOI

Megszakítás