A megemlékezésen Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija arról beszélt: a „sötétségre emlékezni önmagában a sötétségért” nincs értelme. Az emlékezés célja a zsidó hagyomány szerint az, hogy „mi is reményt, erőt tudjunk meríteni” belőle – mondta.
Köves Slomó felidézte a váci Meizles főrabbi történetét, akit 1944 tavaszán tisztelői szerettek volna elbújtatni, de ragaszkodott ahhoz, hogy a közösségével maradjon. Így került az auschwitzi táborba, ahol azzal kellett szembesülnie, hogy azok többsége, akikért vállalta, hogy elhurcolják, már nincs életben. A rabbi, aki érezhetett keserűséget, reményvesztettséget és szorongást, mégsem a saját veszteségére koncentrált, hanem azt kereste, holt tud fényt gyújtani Auschwitz sötétségben. Így talált rá arra a három barakkra, ahol Észak-Kelet-Magyarországról és Kárpátaljáról elhurcolt tizenéves fiatal rabbinövendékeket, diákokat tartottak fogva. A rabbi védelmébe vette a fiúkat, imádkozott velük, tartotta bennük a reményt. 1944 őszén, a zsidó újév, a ros hasana ünnepén a rabbi életét kockáztatva beszökött a barakkba, hogy megfújja a sófárt a fiúknak.
Köves Slomó megjegyezte: ez csak egy a sok történet közül, amelyek Meizles rabbi hősiességét példázzák. Úgy fogalmazott: „ha van ok arra, hogy ennyi év távlatából emlékezzünk a holokauszt sötétségére, az csakis az lehet, hogy megtaláljuk ezeket az apró fényeket, amelyek reményt adnak a sötétségben”.
Orbán Viktor miniszterelnök a holokauszt nemzetközi emléknapján a legmagasabb elismerését fejezte ki Ronald S. Laudernek, a Zsidó Világkongresszus elnökének azért a munkáért, amelyet az áldozatok emlékének megőrzése érdekében, illetve az antiszemitizmus újjáéledése ellen kifejt – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár szerda délelőtt.
„Mint magyarországi gyökerekkel rendelkező vezetőt szeretném biztosítani Önt, hogy Magyarország levonta a megfelelő tanulságokat a magyar történelem azon sötét fejezetéből, amely oly’ sok zsidó közösséghez tartozó honfitársunkat fosztotta meg az életétől, a túlélőket pedig a szeretteiktől” – fogalmazott Orbán Viktor, aki emlékeztetett arra, hogy az antiszemitizmus ellen a magyar kormány továbbra is a zéró tolerancia talaján áll.
Ellenzéki pártok a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapján írt közleményeikben, illetve a közösségi médiában többségében azt hangsúlyozták: mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy hasonló borzalmak még egyszer ne történhessenek meg.
Az MSZP az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapján az áldozatok emléke előtti főhajtás mellett emlékeztetni kell a közös felelősségre, „arra, hogy még egyszer nem engedhetjük megismétlődni a történelem legsötétebb korszakát”. Úgy fogalmaztak: „az egykor Európa közepén működő haláltáborok fájó mementói annak, hogy hova vezetnek a radikális ideológiák és a közöny. Történelmünk legszörnyűbb helyszínei a mai napig arra figyelmeztetnek, hogy közös felelősségünk fellépni a szélsőséges gondolatok terjedése ellen”.
A Demokratikus Koalíció elnöke az MTI-hez is eljuttatott Facebook-bejegyzésében azt írta: „volt, hogy valakik úgy gondolták, embereket kell módszeresen ölni csak azért, mert ilyen vagy olyan a származásuk. Mert mondjuk zsidók. A Holokauszt áldozatainak nemzetközi napján merjen és tudjon fájni a szívünk, a lelkünk meggyilkolt embertársaink millióiért”. Gyilkosaik legyenek átkozottak. A halálba hurcoltak, taszítottak emléke legyen áldott, irántuk érzett fajdalmunk soha nem fog elmúlni” – fogalmazott Gyurcsány Ferenc.
Karácsony Gergely főpolgármester, a Párbeszéd társelnöke Facebook-oldalán azt írta: a fájdalmas múlt és a lehetőségekben gazdag jövő között a „különbség mi vagyunk, magunk”. Akik nem közönyösek, akik képesek tanulni a történelemből, akik őszintén hisznek a demokráciában, a szabadságban és az emberi méltóságban. „Egymás felé fordulva kell világossá tennünk mindennapi cselekedeteinkben, hogy a megbélyegzésnél, a széthúzásnál erősebb a megértés, az összetartozás és a bizalom. Hogy különbözőségünkkel nem gyengítjük, hanem erősítjük egymást. És erősítjük a nemzetet, erősítjük a városunkat is, amely különleges sorsközösségbe sodor össze bennünket. Ehhez bátorság kell, és talán erő is” – fogalmazott Karácsony Gergely.
Az LMP társelnökei – Schmuck Erzsébet és Kanász-Nagy Máté – közleményükben azt írták: két okból kell emlékezni a holokauszt áldozataira. Egyfelől a halottak iránti tiszteletből, másfelől pedig azért, hogy a borzalom emléke sose halványuljon el, méghozzá azért, hogy ne is ismétlődjön meg többé. „A mai emléknap éppen ezért született: hogy emlékezzünk, és ne hagyjuk, sőt minden eszközzel küzdjünk azért, hogy ez a szörnyűség soha többé ne fordulhasson elő. Az LMP – Magyarország Zöld pártja mélyen elítéli az emberirtást, sőt bármilyen agressziót, és tisztelettel fejet hajt a szörnyű módon elhunytak emléke előtt” – fogalmaztak.
A Magyar Liberális Párt közleményében azt hangsúlyozta: „példátlan és kegyetlen népirtáshoz vezető út kirekesztő törvénykezéssel indult, és nem mehetett volna végbe a nácik által megszállt országok bürokráciájának aktív közreműködése nélkül”. Ezért kell minden alkalommal kiállni az alapvető emberi jogokért, és szót emelni akkor, ha a törvényeket a szabadság korlátozására használják fel, és minden esetben fellépni a félelemkeltéssel szemben, amely gyűlöletet és kirekesztést szül – tették hozzá. Csak határozott és közös fellépéssel lehet feltartóztatni a szélsőségek előretörését – jelentették ki, hangsúlyozva: „ne hagyjuk, hogy a XXI. században bárkivel embertelenül bánhassanak származása, vallása, politikai nézetei vagy szexuális hovatartozása miatt!”.
A Jobbik Facebook-oldalán azt írta: „a néppárti Jobbik azért küzd a gyűlölet politikája és a propaganda ellen, hogy hasonló népirtás soha többé ne ismétlődhessék meg”.
A Momentum Mozgalom ugyancsak Facebook-oldalán azt hangsúlyozta: „közös feladatunk és felelősségünk, hogy főhajtás mellett emlékezzünk az áldozatokra, miközben mindent megteszünk azért, hogy a múlt borzalmai soha többé ne ismétlődhessenek meg”.
Az ENSZ Közgyűlése 2005. november 1-jén nyilvánította január 27-ét a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává, annak emlékére, hogy az auschwitzi haláltábor 1945. január 27-én szabadult fel.
MTI