A kormány, az MSZP-P és az LMP is közleményt adott ki az emléknapon.

Az Országgyűlés 2000-ben meghozott döntése értelmében 2001 óta minden évben április 16-án tartják a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját, arra emlékezve, hogy 1944-ben ezen a napon kezdődött a hazai zsidóság gettóba zárása.

A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján a Miniszterelnökség kegyelettel emlékezik a csaknem hatszázezer magyar, többségében zsidósága miatt üldözött és meggyilkolt áldozatra – tudatta a minisztérium. A Miniszterelnökség hétfői közleménye szerint erkölcsi kötelesség az emlékezés, a mártírok és az embermentő hősök szellemének ébren tartása, példaként állítása a jövő nemzedéke elé.

Egész Európa közös felelősséggel tartozik azért, hogy az utánunk jövő nemzedékek tanuljanak a múlt bűneiből, megértsék a hátterét és elgondolkozzanak a következményein. Fontos szerepet játszik ebben az oktatás, amelyhez jelentős forrásanyagot nyújt a Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség által kidolgozott oktatási irányelv – írták.

Ez a nap arra is hív minden jóakaratú embert, hogy erősítsük a szolidaritást és az összetartozás érzését, az egymás iránti türelem gyakorlását – emelték ki.

A Miniszterelnökség szerint az aggasztóan erősödő antiszemita megnyilvánulásokkal szemben csak egyetlen út létezik: Európának vissza kell térnie a zsidó-keresztény hagyományokból táplálkozó értékrendhez. „Magyarország kormánya ennek a felelősségnek a jegyében hozta meg korábban azokat a döntéseket, amelyek eredményeképpen ma Európa és a világ egyik legbiztonságosabb országa. Ahol senkinek nem kell tartania attól, hogy vallása, származása, világnézete miatt hátrányt kell szenvednie vagy fizikai támadás érné.” – hangsúlyozták.

A Miniszterelnökség megkér mindenkit, hogy válasszák a szolidaritást és az egymás elfogadását hirdető cselekvő szeretetet, „hogy képesek legyenek a sebeket begyógyítani, a rosszat jóra fordítani, ahol békétlenség van, ott békét teremteni, ahol rombolás, ott építeni”.

MSZP-P: Az akkori állam vezetői kiszolgálták a gyűlölet politikáját

A gyűlöletet megalapozó zsidótörvények elfogadása után 1944. április 16-án kezdődött meg Magyarországon a zsidóság gettókba zárása – hangsúlyozza a két baloldali párt közleménye. „Az akkori állam vezetői gerjesztették majd kiszolgálták a gyűlölet politikáját, így közreműködtek a magyar zsidóság szervezett összegyűjtésében, kifosztásában és deportálásában.” – szögezték le.

Az MSZP és a Párbeszéd mély szomorúsággal, gyásszal, a sötétség erőinek növekvő árnyéka mellett rója le kegyeletét valamennyi meggyilkolt honfitársunk emléke és a túlélők fájdalma előtt. 

LMP: Soha többet!

1944-ben ezen a napon kezdődött meg több százezer zsidó származású magyar ember gettósítása és deportálása.  Az LMP teljes politikai közössége tisztelettel emlékezik a holokauszt magyarországi áldozataira – írt a párt közleményében Szél Bernadett társelnök, hozzátéve: „A főhajtáson túl szembe kell néznünk a múlt bűneivel és ki kell mondanunk ma is: soha többet! Mert a jövő reményt ad, a remény pedig mindig legyőzi a félelmet és a gyűlöletet.”

A mai nap az emlékezésé, a gyászé és a figyelmeztetésé a jelen- és utókor számára, hiszen az emberi méltóság, a polgári önbecsülés, a társadalmi egyenlőség értékeinek védelme közös feladatunk és felelősségünk. – hangsúlyozták.

Az LMP mélységesen elkötelezett amellett, hogy nem lehetnek másodrangú állampolgárok Magyarországon: a különböző identitások, kulturális sajátosságok és hagyományok a magyar nemzeti kultúra szerves részei: erősebbé, gazdagabbá, büszkébbé téve közös hazánkat.

Megemlékezés Budapesten

Budapest őrzi azoknak a hősöknek az emlékét, akik emberek tudtak maradni az embertelenségben és a remény hordozói voltak a kétségbeesés idején – mondta Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes vasárnap Budapesten, a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen.

A rendezvény keretében koncertet tartottak Ádám László szalézi szerzetes, embermentő emlékére a Terror Házánál, ahol a főpolgármester-helyettes kiemelte: a fájdalmas és keserű múltat nem elfelejteni kell, hanem „megérteni, feldolgozni és láthatóvá tenni”.

Az emlékezés során pedig „nemcsak az áldozatok emléke előtt hajtunk fejet, hanem minden olyan hős előtt is tisztelgünk”, akik „tanúbizonyságot tettek emberségből, áldozatvállalásból” – fogalmazott.

Ábrahám Béla, a szalézi rend magyar tartományának vezetője Ádám Lászlóról szólva elmondta, a rákospalotai Clarisseum rendház igazgatója a vészkorszak idején sokszor élete kockáztatásával is bujtatott zsidó embereket. Embermentő tevékenységéről az izraeli Yad Vasem Intézet őrzi az általa megmentett Bíró Pálné tanúvallomását. Eszerint 1944. december 13-áról 14-ére virradó éjszaka a nyilasok betörtek a Calrisseumba, és letartóztatták Bíró Pálnét és másik négy bújtatott zsidó nőt, valamint Ádám Lászlót és Antal János tartományfőnököt, az újpesti nyilas székházba vitték és brutális módszerekkel vallatták őket.

Az emlékkoncert végén a résztvevők mécseseket helyeztek el a Terror Háza falánál a holokauszt és a kommunizmus áldozatainak emlékére.

A megemlékezésen részt vett mások mellett Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke, Huszár Pál, a Magyarországi Református Egyház zsinatának világi elnöke és Győrfi László, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség alelnöke.

MTI/zsido.com

Megszakítás