35 százalékkal megkurtította egy idős holokauszt-túlélő nyugdíját a holland állam, miután az un. „megszállt területek” egyik zsidó telepére költözött. Rejtély, miért függ a holland nyugdíj kifizetése attól, hogy hol lakik a túlélő.
Izraelben megdöbbenéssel fogadták azt a hírt, hogy a holland kormány 35 százalékkal megrövidíti a nyugdíját azoknak a holokauszt-túlélőknek, akik az ún. „megszállt területek” zsidó telepein élnek. Hogy a váratlan döntés hány embert érint, nem tudni pontosan. A zsidó államban úgy értékelik a fordulatot, hogy az európai döntéshozók nagyobb nyomás alá akarják helyezni Izraelt 1967 utáni telepespolitikája miatt.
Az 52 csoportot reprezentáló Holokauszt-túlélők Szervezeteinek Központja (COHS) álláspontja szerint az európai kormányoknak ugyan joguk van állást foglalni Izrael és a területek viszonyáról, de a következtetéseket egyeztetni kellene az izraeli döntéshozókkal.
„Meglepő és felháborító, hogy a holland kormány szankciókkal bünteti azokat a polgárokat, akik a területén élték át a holokausztot, és akik később úgy döntöttek, idős korukra továbbköltöznek a gyerekeikhez” – nyilatkozta a szervezet részéről Colette Avital, hozzátéve, hogy a túlélők jóléte mindenek fölött álló szempontnak kellene lennie a holland hatóságok számára.
A holland lépés egy konkrét eset kapcsán derült ki. Az izraeli 2-es tévécsatorna információja szerint egy nemrég Izraelbe költözött 90 éves holland állampolgárt levélben értesítettek arról: 1100 eurós nyugdíját megkurtítják, arra hivatkozva, hogy Modiin-be (Júdea-Számáría, vagy Ciszjordánia) költözött. Az idős asszony épp a feléledő európai antiszemitizmus miatt hagyta ott Hollandiát, majd döntött úgy, hogy a gyermekeihez költözik, egy, a területeken létesített zsidó telepre.
A levél D. fiának elmondása szerint úgy hangzott: „Tisztelt asszonyom, mivel Ön átköltözött a West Bank-re, és mivel nincs megállapodásunk ezzel a perifériával, kénytelenek vagyunk levonni egy jelentős összeget a nyugdíjából.” „Az anyámat olyan mélyen érintette ez, hogy elkezdett sírni. Azóta sem alszik, elvesztette a bizalmát. El akarja hagyni az országot. Engem és az egész családot sokkolta a hír” – nyilatkozta az asszony fia.
Hollandia német megszállása idején több, mint 100 ezer zsidó vesztette életét. A deportálások 1942 nyarán kezdődtek, Adolf Eichmann irányításával, a holland közigazgatás, a rendőrség aktív közreműködésével. A holland kormány kárpótlási nyugdíjat fizet a túlélőknek, ugyanakkor nem ismeri el a júdea-somroni területet izraelinek, ezért D.-nek csak 740 eurót hajlandó fizetni. A hír izraeli kommentárjai azonban érthetetlennek tartják, miért függ a holland nyugdíj kifizetése attól, hogy a túlélő hol lakik.
A holland döntés arra az európai álláspontra vezethető vissza, amely szankcionálni akarja Izraelt az 1967-es hatnapos háború utáni területek elfoglalásáért. Ilyen szankcionáló döntés volt a brit és a holland kormány részéről két éve, hogy ha nem is bojkottálták az izraeli árukat, de elvárták, hogy külön címke jelezze, ha azokat a Golán-fennsíkon, a West Bank-en (Jesá, Júdea és Szamaría) vagy Kelet-Jeruzsálemben állítottak elő. Ugyanakkor nem engedélyezték, hogy ezeken az árukon a „Made in Israel” címke szerepeljen.
Az ügy hátterében az áll, hogy az 1949-es arab-izraeli háborút lezáró zöld vonal a gyakorlatban érvényét vesztette azután, hogy 18 évre rá Izrael önvédelmi, biztonsági okokból elfoglalta az őt ismét megtámadó államok némely területét: Júdeát, Számáríát, a Golán fennsíkot, valamint az azóta egyoldalúan kiürített és visszaadott Sinai-félszigetet és a Gázai-övezetet. A mai megszállt ciszjordániai területeken mintegy félmillió zsidó él (ahogy élt a történelem folyamán mindig is), de a palesztinok 95 százaléka felett ma már az autonóm Palesztin Hatóság rendelkezik.
Izraeli álláspont szerint a zsidó telepek nem akadályai a békének, hiszen a békét azok egyoldalú felszámolása sem hozta el (ld. Gáza). A területek kérdését átfogó nemzetközi szerződés keretében kell rendezni, amelynek egyik kulcskérdése Jeruzsálem megosztása vagy egyben tartása.
Munkatársunktól
Kép: Holland zsidók deportálása (1942). Fotó: yadvashem.org