Az antiszemita kijelentésektől zsidó unokájának Bar Micvájáig: a nemrég elhunyt bokszlegendát ellentmondásokkal teli viszony fűzte a zsidósághoz.

Muhammad Ali nevét mindenki ismeri; a zsidósághoz fűződő viszonyáról azonban kevesen tudnak részleteket. A múlt hét pénteken elhunyt bokszlegenda egykor azt állította, hogy a világot cionisták irányítják – ugyanakkor az unokája Bar Micváján is részt vett később. Ellentmondásos viselkedését gyakran fokozta nyilatkozatokban tett provokatív kijelentésekkel.

„Azért hozta meg ezt a döntést, mert rokonszenvet érzett a judaizmus és zsidó kultúra felé” – mondta Ali muzulmán neveltetésű lánya 2012-ben, miután fia, Jacob Wertheimer a judaizmusba való betérés mellett döntött. A fiú Bar Micva ünnepségén világhírű nagyapja is részt vett, aki egykor nevét (Cassius Clay) és baptista hitét hagyta maga mögött az iszlámot választva.

A nehézsúlyú bajnok nemcsak unokáján keresztül került kapcsolatba a zsidósággal. Ali sportteljesítménye több neves zsidó közszereplő csodálatát is kivívta. Támogatói között volt Billy Crystal népszerű amerikai komikus és színész, valamint Howard Cosell is. A közismert sportújságíró elsők között szólította új nevén az ökölvívót – akit az 1960-as évek során oltalmába is vett, amiért muzulmán hite miatt nem csatlakozhatott az amerikai hadsereghez.

Mindezek ellenére Muhammad Ali több alkalommal antiszemita kijelentéseivel lepte meg a közvéleményt. David Frostnak adott 1969-es interjújában azt mondta, „minden zsidó ördögi”, majd szakmai karrierjének nehézségei mögött is zsidó összeesküvést sejtett. 1970-ben, három és fél éves kihagyás után megrendezett meccsét követően a New York Times újságírójának úgy nyilatkozott, hogy a „zsidó szponzorok” voltak azok, akik meg akarták akadályozni visszatérésében.

1980-ban tovább fokozta kijelentéseit, amikor az India Today-nek adott nyilatkozatában a cionizmusról beszélt. „Tudjátok, az egész hatalmi rendszer cionista. Kontroll alatt tartják Amerikát, és kontroll alatt tartják a világot” – mondta Ali, aki öt évvel később Izraelbe is ellátogatott, hogy 700 síita muzulmán fogoly szabadon engedéséért tiltakozzon.

howardcosell_muhammadali

A bajnoknál orvosai 1984-ben Parkinson-kórt állapítottak meg. A betegség kialakulását követően Ali némileg visszavett addigra megszokott nyers és gyakran sértő retorikájából. Míg 1985-ben nem volt hajlandó közbenjárni a Libanonban foglyul ejtett amerikaiak szabadon bocsátásáért, 1990-ben sokakat meglepett iraki útjával, ahol nyomást kívánt gyakorolni Szaddam Husszeinre a nyugati túszok elengedése érdekében.

2002-ben Ali ismét nagy meglepetést okozott, amikor nyilvánosság elé lépve könyörgött Daniel Pearl, a The Wall Street Journal zsidó származású újságírójának szabadon bocsátásáért. A tudósítót iszlamista harcosok rabolták el Pakisztánban, ahol kilenc nap fogság után meggyilkolták. Az amerikai ökölvívó akkor nyilvánosan üzent a terroristáknak: „Arra kérlek titeket, hogy mutassatok könyörületet és kedvességet Daniel Pearl felé. Bánjatok vele úgy, ahogy szeretnétek, hogy minden muzulmánnal bánjanak” – fogalmazott Ali. „A legőszintébben könyörgök, hogy Daniel Pearl visszatérhessen családjához. Allah kegyelme legyen rajtunk” – mondta a bokszoló, aki később részt vett a tudósító tiszteletére rendezett megemlékezésen.

Muhammad Ali június 3-án, Arizona állam Phoenix városának egyik kórházában hunyt el. Temetésére – a Times of Israel értesülései szerint – Michael Lerner rabbi is meghívást kapott, hogy beszédet tartson a sportoló búcsúztatóján. Lerner rabbi az 1960-as években csatlakozott Muhammad Alihoz a vietnámi háború ellen folytatott kampány miatt.

Horváth Ivett

 

Képek forrása: Jewish Telegraphic Agency

Megszakítás