110 ezer oldalnyi dokumentumot nem könnyű észrevétlenül átvinni a határon.

Nagy vihart kavart Netánjáhu miniszterelnök múlt heti sajtótájékoztatója, melynek során bemutatta az izraeli titkosszolgálat által Teheránból kicsempészett, félt tonna súlyú titkos anyagot. A 110 000 oldalnyi dokumentumban leírtaknál talán még fontosabba a tény, hogy a Moszad képes volt arra, hogy feltörje a szigorúan őrzött raktárt az iráni fővárosban, és egy éjszaka alatt Izraelbe juttassa a megszerzett anyagot. Elemzésünkben arra keressük a választ, hogy miképpen vált lehetségessé ez a bravúros akció?

Az iszlám forradalom óta rendkívül zárt országból nem először csempésznek ki dokumentumokat vagy embereket. Erről szól a 2012-ben bemutatott Argo című amerikai film, mely a CIA és a kanadai kormány közös akcióját meséli el. Ennek során 1980-ban hat diplomatát juttattak ki az országból. A diplomaták a Swissair járatán utaztak a teheráni repülőtérről Zürichbe, miközben egy tudományos-fantasztikus film stábjának álcázták magukat. Az izraeli kémtevékenységek, cybertámadások és szabotázsakciók sem új keletűek, különösen mióta Irán atomfegyvert próbál létrehozni, és nem is titkolja, hogy a zsidó állam megsemmisítésére tör.

Iránban egy egész iparág foglalkozik emberek és áruk csempészésével. Egy BBC által, 2010-ben forgatott dokumentumfilm tanúsága szerint az iráni határhoz közeli török városok boltjai tömve vannak iráni áruval, a kézi szövésű perzsaszőnyegektől kezdve az édességekig. Egy csempész elmondta, hogy nyolc óra alatt bármit át tud hozni a hegyeken keresztül Iránból, akár még egy buldózert is. Még az Isztambulban megvásárolható iráni termékeknek is csupán 10%-át hozzák be legálisan. Az útlevelüktől megfosztott iráni zsidók is gyakran a hegyi utakon át jutottak Törökországba és onnan Izraelbe. A csempészet a másik irányba is működik, így jut Irán például amerikai repülőgép alkatrészekhez.

A csempészet a 2015-ben megkötött nukleáris megállapodás előtti időszakban erősödött fel igazán, a nemzetközi szankciók bevezetésekor. Akkoriban akár napi 10 millió liter gázolajat is illegálisan vittek Törökországba, Pakisztánba és Afganisztánba kamionok segítségével. A csempészhálózat főszereplői általában a határvidéken élő nemzetiségi csoportok, mint a belucsiak, arabok vagy a kurdok, akik általában szemben állnak a siíta kormányzattal. A hatóság egyébként nem elnéző: a rajtakapott csempészeket gyakran helyben agyonlövik. Emberjogi csoportok szerint évente több száz ember veszti így életét.

A hegyi útvonal mellett a tenger is alkalmat kínál a csempésztere, elsősorban az Arab-félsziget államaiba. A Perzsa-öböl partján álló nagyváros, Hormuz kikötőjében éjjel egymás után indulnak a csempészhajók Ománba és vissza. A csempészetből a Forradalmi Gárda is kiveszi a részét. Elsősorban fegyvert visznek a jemeni houti lázadóknak.

Mindezekből is látszik, hogy a több ezer kilométeres, elhanyagolt iráni határvidéken nincs sok szava a központi kormányzatnak és nagy tömegek élnek csempészetből. A mezőgazdasági gépek, rakéták és olajszállító kamionok mellett pedig könnyedén átlépi a határt fél tonna atomtitok és néhány moszadügynök is.

zsido.com

Forrás: JPost

Megszakítás