Még az Izraelt körülvevő országok nevei is héber eredetűek.

Az UNESCO és egyes államok rendszeresen megkérdőjelezik, vagy elhallgatják a zsidó nép és Izrael földjének ősi kapcsolatát, különösen a hatnapos háborúban jordán megszállás alól felszabadított területeken. Ha azonban megvizsgáljuk az itt elhelyezkedő, arab lakosságú települések neveit, több száz esetben szembesülhetünk a név héber gyökerével. Számtalan más esetben a települések görög vagy római eredetű nevet viselnek, esetleg a keresztes hódítóktól kapták a nevüket.  A régészeti bizonyítékok mellett a nyelvészeti tények is cáfolják azokat, akik “zsidó kolonizációról” beszélnek, és az arabokat tekintik a Szentföld őslakosainak.

A rómaiak Syria-Palestina névvel illették a birodalmukhoz csatolt földterületet, miután leverték a zsidók lázadását és lerombolták a jeruzsálemi szentélyt. Az asszír és filiszteus népekre utaló elnevezéssel a rómaiak Szentföld zsidó múltját akarták eltörölni, hogy ezzel is elejét vegyék egy újabb felkelésnek. Palesztinára, mint politikai-területi egységre a zsidóknak nemzeti otthont ígérő Balfour-deklaráció után kezdtek hivatkozni, 1917-től. A szentföldi arabokra utaló “palesztin” kifejezés csak a múlt század hatvanas éveiben honosodott meg, azelőtt nem utaltak magukra így az arabok, akiknek jelentős része a cionista mozgalom gazdaságélénkítő és munkahelyteremtő tevékenysége nyomán vándorolt a későbbi Izrael Állam területére a huszadik század harmincas éveiben. Politikai okokból az ősi Júdea és Somron (Szamária) kifejezés is kikopott a nemzetközi szóhasználatból (helyette a Nyugati-part vagy Ciszjordánia vált közkeletűvé), miközben 1948 előtt még az ENSZ is az eredeti, héber nevükkel jelölte e területeket.

A Nyugati-part kifejezés 1950-től honosodott meg, miután Jordánia, az izraeli függetlenségi háborút követően, elfoglalta e területet. Ez a kifejezés megkülönböztette az újonnan meghódított területet Jordánia többi részétől, továbbá nem utalt a zsidósággal való kapcsolatára.

Izrael második államelnöke, Jicchák Ben-Cvi 1932-ben “Országunk népei” címmel írt könyvet, melyben feltárta, hogy a Jordán-folyó nyugati partján lévő arab települések kétharmada, 277 település visel héber gyökerű nevet, melyek a második Szentély idejében a környékükön állt zsidó települések neveire hasonlítanak. A ’67-es határok előtti Izrael területén lévő 584 arab település nevének pedig az egynegyede vezethető vissza a héber eredetire.

Néhány példa: Bét Lechem, Szilván-Siloách (Jeruzsálemben), Anátá-Ánátot (Jeremiás próféta otthona), Tekua-Tekoá (Ámosz próféta otthona), Bátir-Bétár, Bétin-Bét Él, Muchmász-Michmás, Szelum-Siló, Juta-Jata. Gyakran megfigyelhető az arab és héber nyelv jellegzetes hangcseréje is g-ről dzs-re: Bét Dzsállá-Giló, Dzsenin-Éjn Gánim, El Dzsib-Givon (Gibeon). Más esetben az adott településhez kapcsolódó bibliai történetre utaló nyomot fedezhetünk fel: Sámuel könyve leírja, hogy egy ideig Kiriját Jeárimban állt a frigyláda, melynek őrzésére Elázárt jelölték ki. A helyszín arab neve: Dir El-Ázár.

Az itt élő arabok későbbi kultúrákból is merítettek neveket. A Somron egyik legnagyobb városa, a bibliai S’chem arab neve Nablusz. Ez a település görög nevének, Neopolisnak az eltorzulása (az arabok nem ejtik a p hangot). A Siló közelében álló Szindzsil helyén pedig a keresztes lovagok építettek várat Saint Gilles néven.

Érdekes, hogy az Izraellel szomszédos arab államok is a héber Bibliából vették nevüket. Libanon, héberül Levánon, mely a fehér jelentésű láván szóból ered, és az Izrael északi határán fekvő magas hegyek hófedte csúcsaira utal. Szíria nevének eredete a héber Szirjon szó, mely a Hermon-hegy egy másik elnevezése. Jordánia a Jordán-folyó nevét viseli, melynek jelentése: Dánból (Dán törzsének területéről) ered. Még Gáza neve is héber eredetű, a bibliai Ázá nevét viseli.

A nevek mellet természetesen ott állnak a gazdag régészeti leletek, melyek szintén a több ezer éves zsidó civilizációról tanúskodnak Izrael földjén. Sajnálatos módon azonban sokan vannak, akik nem hagyják, hogy a történelmi tények megzavarják őket, amikor Izraelről és a zsidó népről esik szó.

zsido.com

Forrás: JNS

 

Ez a cikk azért jelenhetett meg, mert olvasóink egy része tavaly az EMIH-nek ajánlotta fel a személyi jövedelemadója 1 százalékát. Erre a segítségre idén is szükségünk lesz.

zsido.com szerkesztősége azért dolgozik, hogy olvasóink minél érdekesebb és sokszínűbb tájékoztatást kapjanak a zsidóságot érintő hazai és nemzetközi eseményekről, valamint a judaizmussal kapcsolatos kérdésekről.

A munkánkat az 1 százalékos felajánlások teszik lehetővé. Ezért arra kérjük minden kedves olvasónkat, hogy támogassa adója 1 százalékával az EMIH-et, a zsido.com fenntartóját.

Az EMIH technikai száma: 1287