Izrael, a szaúdiak és néhány Öböl-menti állam nem bízik Iránban és az amerikai tárgyalási stratégiában: szerintük mindenképpen meg kell akadályozni az iráni bombát és azt, hogy Teherán fegyverkezési spirált erőltessen a térségre.

Napokkal azután, hogy Netanjahu izraeli miniszterelnök óva intette az amerikai kongresszust egy Iránnal kötendő rossz alkutól (amely lényegében érintetlenül hagyná a síita állam urániumdúsító centrifugáit és más nukleáris technológiáit), vita tört ki az amerikai és az izraeli hírszerzők között arról, mennyi ideje van Teheránnak, amíg atombombája lesz.

Az izraeli hírszerző közösséghez közeli Debka.com információja szerint az amerikaiak egy évre becsülik a „breakout”, azaz „kitörési” időt, ami egy iráni politikai döntéstől elvezetne a bomba tényleges birtoklásáig, míg az izraeliek legfeljebb hat hónapot mondanak. Emlékezetes, hogy az izraeli kormányfő egyik legfőbb érve az amerikai (valamint öt másik állam) és Irán között készülő megállapodás ellen az  volt, hogy egy évtized múlva lejárna a fegyverzetellenőrök mandátuma, így Irán csak időt nyerne az alkuval, de az nem akadályozná meg érdemben az uránium-dúsítást és a bomba gyártását.

Obama elnök azonban úgy látja, az amerikai hírszerzés időben észrevenné, ha Irán ilyesmire készülne, és meg tudná azt akadályozni, Kerry külügyminiszter pedig hangsúlyozta, hogy az európai államok szintén az amerikai tárgyalási stratégiát osztják. Izraellel együtt aggódnak viszont az előrehaladott iráni nukleáris kapacitás miatt az egyiptomiak, a szaúdiak és a többi Öböl-állam, akik véletlenül sem akarják, hogy a szíriai polgárháborút szító teheráni rezsim fegyverkezési spirálba kényszerítse a térséget.

Egy vezető amerikai kormányhivatalnok közben arról biztosította izraeli újságírókat, hogy egy iráni atomalku semmiképpen sem korlátozódna tíz évre, tehát Teherán azután sem maradna nemzetközi felügyelet nélkül. A tervek szerint március végére körvonalazódna a politikai megállapodás, utána pedig a technikai és tudományos tárgyalásokon garantáltatnák, hogy Irán atomprogramja békés célú marad. 47 amerikai republikánus szenátor (köztük a keményvonalas Marco Rubio, Ted Cruz és Rand Paul) pedig nyílt levélben arra figyelmeztette a teheráni vezetést, hogy őket Obama 2016-os távozása után már nem fogja kötni egy esetlegesen túl megengedő kétoldalú egyezmény.

Az izraeli hírszerzés szerint azonban nincs garancia arra, hogy akár az amerikaiak, akár ők valóban észlelnék, ha Irán átlépné azt a bizonyos küszöböt, és belevágna a bomba előkészítésébe, és könnyen előfordulhatna, hogy már csak hónapok választanák el őket a kész tényektől. A lap szerint az izraeliek arra gyanakszanak, hogy épp az Obama által forszírozott tárgyalás csökkentette le a gyártás kezdetétől a „termék” elkészültéig számított egyéves időszakot max. fél évre, márpedig ennyi idő nem elég az adekvát felkészülésre.

Ráadásul növeli az izraeli bizalmatlanságot, hogy – Jeruzsálem szerint – Obamáék mindezt tudják, csak elhallgatják szövetségesük elől, mert ez aláásná azt az érvüket, hogy a tárgyalások során végig figyelembe veszik Izrael és az Öböl-államok biztonsági aggályait. Ez a bizalmatlanság szakértők szerint veszélyesebb a két kormány viszonyára, mint a washingtoni Netanjahu-beszéd körüli nyílt és éles vita a Fehér Ház és a jeruzsálemi kormány között. Netanjahu leginkább attól tart, hogy az amerikai külpolitika valójában lemondott az iszlám diktatúra atomfegyverkezésének megállításáról, és már kizárólag „containment-ben”, tehát limitálásban és ellenőrzésben gondolkodik.

(munkatársaktól)

 

Kép forrása:
http://debka.com/article/24447/US-and-Israeli-intelligence-at-sharp-odds-on-Iran%E2%80%99s-breakout-time-to-a-bomb

 

Megszakítás