Sosem találkoztak, mégis ismerősnek tűntek egymásnak.

Eli Ostrozynski rabbi lubavicsi küldöttként szolgálja Hartford város zsidó közösségét, Connecticut államban. Egy nap kósersági felügyelői munkáját végezte, amikor szóba elegyedett egy férfival. Aron Gerson éppen akkor költözött a településre, hogy doktori kutatásba kezdjen a Connecticut Egyetem szociológia tanszékén. A rabbinak feltűnt, hogy bár sohasem találkozott még Aronnal, mégis nagyon ismerősnek tűnt neki a férfi. Azt azonban nem tudta megmondani, hogy honnan lehet ismerős. Mindenesetre meghívta, hogy látogasson el hozzájuk egy szombati étkezésre.

Néhány hét múlva Aron meg is jelent az Ostrozynski családnál. Bár szokás szerint rengeteg vendég ülte körbe a szombati asztalt, a rabbi és Aron beszélgetése érdekes fordulatot vett. Hamarosan felfedezték ugyanis, hogy valójában testvérek.

A történet Uruguayban kezdődik, a fivérek apjának gyermekkorában. Tzvi Ostrozynski szülei nem voltak vallásosak, de őt mégis a montevideói vallásos-cionista iskolába küldték tanulni. Az intézményben dolgozott egy Chábád rabbi, akinek hatására Tzvi egyre közelebb került a hagyományokhoz. Tzvi bégül 19 évesen Brooklynba költözött, ahol egy Chábád jesivában folytatta a tanulmányait és teljes egészében vallásos életmódot folytatott. Hamarosan megházasodott és megszületett Aron. Ezt követően azonban egy rendkívül viharos váláson ment keresztül és elveszítette kapcsolatát a fiával. A férfi másodszorra is megnősült, és a város lubavicsi negyedében, Crown Heightsban telepedett le. Második házasságából három fia született, közöttük Eli rabbi.

„Mindig is tudtam, hogy van még egy bátyám, de nem tudtam semmit a sorsáról. Édesanyám, aki nem rég hunyt el, mindig is egyesíteni akarta a családot és folyton unszolta apámat, hogy keresse meg rég nem látott fiát. Apám végül rám testálta a feladatot. Összesen egy Ostrozynskit találtam, de nem tűnt zsidónak. Írtam neki a Facebookon, de válaszra sem méltatott. Ez 15 éve történt. Azóta pedig semmi, egészen Aron érkezéséig”.

A rabbi és vendége már a zsinagógából hazafelé sétálva beszélgetni kezdett. Aron elmondta, hogy édesanyja New Jerseyből költözött Brighton Beachre, ahol egy Chábád zsinagógába járt. Édesapjáról pedig azt mondta, hogy teljesen elveszítette vele a kapcsolatot. Ekkor Ostrozynski rabbi megkérdezte: „Véletlenül nem Mordecháj a zsidó neved?” – „De, Áháron Mordecháj” – hangzott a válasz. Ekkor a rabbi félrehívta Aront. „Az apád zsidó neve nem Cvi?” – „De igen. És ugyanaz a családneve, mint neked” – mondta Aron. „Akkor testvérek vagyunk” – kiáltott fel Eli. – „Nekem is az az érzésem…” – mondta Aron.

Aron is tudott arról, hogy vannak még testvérei, de nem akarta faggatni édesanyját, aki idősebb korára már számos betegséggel küzdött, majd 2013-ban elhunyt. Mivel apját nem ismerte és anyai nagyszüleivel nagyon közeli kapcsolatban volt, 18 éves korában nevet változtatott, és felvette a Gerson családnevet.

Miután kiment a szombat, az első dolog az volt, hogy felhívták édesapjukat. Az első találkozásra a fivérek és édesapjuk között Eli fiának hajvágási ünnepségén került sor. Tzvi legutoljára nyolc napos korában látta utoljára Aront, a körülmetélési szertartáson.

„Félelmetes, de egyben megható pillanat volt a találkozás. Megöleltük egymást” – mondta Aron. Ezt követően apa és fia nagyon közel kerültek egymáshoz, és minden nap beszélgettek. Két évvel később azután Tzvi elhunyt.

„Világosan látszik az isteni közbeavatkozás. Éppen akkor találtunk egymásra Aronnal, amikor befejeztem a kádis mondását édesanyám után. A hagyomány szerint, amit egy lélek nem képes elvégezni az életében, azt elvégzi halálában. És édesanyám nagyon szerette volna egyesíteni a családot. Ráadásul Aront éppen aznap vették fel a doktori programra, amikor édesanyám meghalt.” – mondta a rabbi.

Aron ezt követően találkozott a másik két öccsével is, és azóta igyekeznek minél több időt együtt tölteni. „Mindenki nagyon elfoglalt, így nehéz időt találnunk egymásra. De remek érzés, hogy van családom” – mondta Aron.

zsido.com

Forrás: jewishledger

 

 

Megszakítás