Mivca Maca – hetven éves a maceszkampány. Az anash ez alkalomból mutatja be a Rebbe egyik micvakampányának történetét. Ha többet is szeretne tudni, ezen az oldalon találhat további hasznos tudnivalókat és történeteket (angolul).
Hetven évvel ezelőtt jelentette be a Lubavicsi Rebbe, hogy milyen fontosnak tartja minden zsidó számára, hogy smura, vagyis őrzött maceszt fogyasszon legalább a szédereken, és ennek érdekében a lehető legtöbb zsidóhoz el kell juttatni ilyen maceszeket. Azt is megemlítette, hogy korábban szokás volt, hogy egy-egy közösség rabbija a hívei között őrzött és kézzel készült maceszt osztott ki:
„Valami oknál fogva e szokás a legtöbb közösségben kikopott… azt kérem – és ha tehetném, elő is írnám –, hogy állítsuk vissza a hagyományt, hogy a rabbik smura maceszt küldenek közösségük tagjainak. E szokás nem korlátozódik a rabbira. Bárki, aki befolyásos pozícióban van – rabbi, sakter, samesz – ha akár csak egyetlen olyan zsidóról tud, aki szívesen használna smura maceszt, küldjön neki mindenképpen”
– hangsúlyozta a Rebbe, és hozzátette, hogy e kampány rengeteg áldást hoz majd mindenkire, aki részt vesz benne.
Abban az évben, 1954-ben, néhány nappal peszách előtt a Rebbe levelet küldött a későbbi izraeli államelnöknek, Zálmán Sázárnak. „Szokásunk, hogy barátoknak és rokonoknak smura maceszt küldünk” – írta. A kampány a Chábád küldötteinek életében hamarosan fontos szerepet kapott.
A Rebbe először két évvel korábban, 1952-ben, a születésnapja alkalmából rendezett fárbrengenen (hászid összejövetel) alkalmából említette, hogy nemcsak beleegyezik egy ilyen jellegű eseménybe, hanem arra kéri a szervezőket, hogy osszanak maceszt minden résztvevőnek. Sőt, a megelőző évben, nem sokkal azelőtt, hogy magára vette a Chábád-mozgalom vezetését, szintén kezdeményezte őrzött macesz szétosztását. A kampány 1954-es bejelentésétől kezdve a peszáchot megelőző szombatok beszédeiben gyakran említette ezt a kampányt.
A hászidok nem tétlenkedtek, lelkesen belevágtak az új micvakampányba, újabb és újabb szintekre emelve azt és egyre nagyobb körben terjesztve ezzel is a Rebbe üzenetét. A Rebbe hangsúlyozta, mennyire fontos, hogy minden egyes zsidóhoz elérjenek, még az „ötödik fiúhoz” is, vagyis azokhoz a zsidókhoz, akik még a szédereste létezéséről sem tudnak.
„Mindaddig, amíg akár csak egyetlen zsidó, férfi vagy nő, felnőtt vagy gyerek van a környezetetekben – és ez alatt az egész világot értem –, aki nem rendelkezik őrzött macesszal, vagy van neki, de nem ismeri annak jelenőségét, kétségtelen, hogy tennetek kell ez ügyben valamit”
– mondta a Rebbe egy 1974-es, vagyis húsz évvel későbbi, a születésnapja alkalmából rendezett fárbrengenen. Az elmúlt évtizedekben a kampányt kiterjesztették, és mára számos más területet is magába foglal. A Rebbe küldöttei nemcsak arról gondoskodnak, hogy a lehető legtöbb zsidónak legyen őrzött macesze peszáchra, hanem arra is odafigyelnek, hogy segítsék a peszáchi szükségleteik kielégítését: el tudják adni a chámecet, részt vegyenek a széder estéken, lehetőségük legyen, hogy az ünnep idején peszáchra kóser élelmiszert vásároljanak és autentikus forrásból tanulják meg az ünnep törvényeit.
Fotó: Frock in stock