Finnország a német követelés ellenére nem adta ki az országban élő zsidókat a náciknak.

“Finnország megvizsgálja azokat a bizonyítékokat, melyek a finn katonák zsidóellenes atrocitásairól tanúskodnak a holokauszt során” – jelentette ki Sauli Niinisrtö finn elnök. Az eljárás megkezdéséről Niinströ tájékoztatta Efraim Zuroffot, a Simon Wiesenthal Központnak dolgozó nácivadászt, aki egy olyan finn katonatiszt naplóját juttatta el az elnöknek, aki a Waffen-SS kötelékében zsidók meggyilkolásában vett részt Ukrajnában.

Az elnöki rendelet értelmében egy vizsgálóbizottságot állítanak fel, amely a Waffen-SS alá tartozó Finn Önkéntes Zászlóalj háborús tevékenységét vizsgálja, különös tekintettel az Ukrajnában történtekre. “Ha bűncselekményre derül fény, azt a megfelelő eljárás követi majd” – közölte Hiski Haukkala, az elnöki kabinet főtitkára.

Zuroff elmondta, hogy a finnországi vizsgálat egy, az egész skandináv térségre kiterjedő kutatás része, melynek során Norvégia 2013-ban és Dánia 2014-ben már elismerte, hogy katonáik a második világháború alatt részt vettek zsidók meggyilkolásában.

A legalább hat katona érintettségét bizonyító, a finn katonák háborús bűneiről is szóló naplót Andre Swanström, a Finn Egyháztörténeti Szövetség elnöke fedezte fel. Swanström idéz egy levélből, melyet egy finn SS katona, Olavi Kustaa Aadolf Karpo írt egy tábori lelkésznek, Ensio Pikhalanak. A katona azt nehezményezi, hogy őt és bajtársait zsidók agyonlövésére utasították, “miközben a zsidók kivégzésére kevésbé képzett katonák is alkalmasak lettek volna”. Karpónak és a többi SS-katonának az sem tetszett, hogy egy gyárba küldték őket, és így nem nyílt alkalmuk arra, hogy “uborkafejű Ivanovicsokra”, azaz oroszokra lövöldözzenek.

Karpo a háború után Venezuelába költözött, és ott is halt meg 1988-ban.

Finnország 1941-ben lépett be a háborúba a náci Németország oldalán, miután fenyegetve érezte magát a Szovjetuniótól, mellyel 1939 és 1940 között már vívott egy háborút.  Érdekes módon ebben a hadjáratban is részt vettek zsidó katonák, sőt, az erős német katonai jelenlét dacára még egy tábori zsinagógát is működtettek. Három zsidó katonát vaskereszttel tüntettek ki. 1944-ben, a lappföldi-háborúban a finnek a németek ellen fordultak, és kiűzték őket az országból.

A második világháború kitörésekor 2300 zsidó élt Finnországban, akik kiadását – a németek többszöri felszólítása ellenére is – megtagadták a finn hatóságok. Heinrich Himmler kétszer is járt Finnországban, és mind a kétszer sürgette a zsidókérdés megoldását, de követelését nem teljesítették. Wipert von Blücher, Németország Helsinkibe akkreditált nagykövete levélben értesítette Hitlert, hogy Finnország semmilyen körülmények között sem hajlandó zsidó állampolgárainak életét veszélybe sodorni.

 A holokauszt végül hét áldozatot szedett Finnországban, amikor 1942-ben osztrák állampolgárságú zsidó menekülteket utasított ki és deportáltatott Németországba a finn rendőrség parancsnoka. Az evangélikus érsek és több politikai párt nyomására azonban megtiltották a további kiutasításokat, és összesen ötszáz zsidó menekültet fogadtak be, akiknek nagy része a semleges Svédországba távozott.

Napjainkban Finnoszágban 1500 zsidó él, Helsinkiben és Turkuban működik zsinagóga, a Chábád-mozgalom pedig iskolát tart fent a fővárosban.

zsido.com

Forrás: Arutz7