A Magyarországról elhurcolt Náomit hanukakor akarták meggyilkolni, de egy csodával felérő technikai probléma megóvta az életét. Népes családja már a Szentföldön él – tudósít a Jerusalem Post.

Náomi Jakobovics és családja 1943 decemberében érkezett meg az auschwitzi haláltáborba, miután deportálták őket erdélyi otthonukból. Náomi apja jónevű jogászprofesszor volt, édesanyja pedig a háztartást vezette és nevelte három gyermeküket. Észak-Erdély elfoglalása után a magyar hatóságok elkobozták a család vagyonát, gettóba kényszerítették, majd a halálba küldték mindannyiukat.

Náomi és nővére mindössze néhány hónapot töltött a koncentrációs táborban, mert munkára alkalmatlannak nyilvánították őket, hiába próbáltak a valóságosnál idősebbnek és erősebbnek mutatkozni.

Hanuka napjaiban erőltetett menetben az auschwitzi halálgyárba hajtották őket, egyenesen a gázkamrákhoz. Amikor már csak húsz ember állt előttük a sorban, csoda történt: hóhérjaik kifogytak a gyilkolásra használt Zyklon-B gázból. Az életben maradt foglyokat visszahajtották a munkatáborba, ahol végül életben tudtak maradni egészen a felszabadulásig.

Náomi a háború után férjhez ment egy Meir nevű férfihoz, majd Izrael felé vették az útjukat és a zsidó államban kezdtek új életet. Két gyermekük és négy unokájuk született. Egyik lányunokájuk, Doron, éppen katonai szolgálatát végzi és az újoncok kiképzéséért felelős.

„Nagymamám mindig azt mondja, hogy az országunk léte nagyon fontos és meg kell védelmeznünk. Ezért természetes volt számomra, hogy bevonulok és jelentőségteljes feladatkörben szolgálok. Én így őrzöm a nagymamám örökségét. Rajtam kívül még két unokája került tiszti beosztásba a hadseregben, a legkisebb pedig éppen most született hanukakor. Íme még egy hanukai csoda az életében!” – mondta Doron.

„Van egy közös, nagy álmunk a nagymamámmal: szeretnék egyenruhában elutazni vele Auschwitzba és tisztelegni annál a barakknál, ahol a dédszüleim, az ő szülei szenvedtek a rabságban” – tette hozzá.

Fotó: UNIDAD DEL PORTAVOZ DE LAS FDI

Megszakítás