A tajvani zsidó közösség bejelentette, hogy decemberben nyitják meg a látványtervek alapján különlegesnek ígérkező központjukat, ahol lesz zsinagóga és kóser étterem is, amely a helyieket és a turistákat egyaránt várni fogja.
Az i24News portál múlt hét szerdán jelentette, hogy a Jeffrey D. Schwartz Zsidó Közösségi Központban lesz egy több mint 100 főt befogadó zsinagóga, egy 300 fős bankett terem és Tajvan első kóser étterme is ott fog megnyílni. A 16 millió dolláros (csaknem 5 milliárd forint) beruházásban lesz még egy mikve, zsidó könyvtár, óvoda, felnőttoktatási központ csoportos és egyéni tanulási lehetőségekkel és a komplexumhoz fog tartozni egy udvar is, ahol Szukkot ünnepét lehet majd méltó körülmények között megünnepelni az egyéb szabadtéri rendezvények mellett. A központ kiállítótermében helyet fog kapni egy mintegy 500 darabból álló judaika magángyűjtemény is.
A több mint 2000 négyzetméteres létesítmény építkezése már előrehaladott állapotban van, pedig alig egy éve, 2020-ban kezdték meg a munkálatokat.
A tajvani zsidó közösség eddig egy Chábád-házból és egy kis irodában berendezett imaszobából állt Tajpej belvárosában. Rabbi Shlomi és Racheli Tabib még 2011-ben költöztek a szigetországba, hogy ott megalapítsák a Chábád Tajpejt, hogy a főbb turisztikai szezonokban ott nyaraló izraeli és a világ más országaiból érkező zsidóknak szombati és ünnepi kóser kidusokat biztosíthassanak.
A közösség szóvívője, Glenn Leibowitz, aki már 30 éve él Tajvanon elmondta, hogy jelenleg körülbelül mintegy 700–800 zsidó él a szigeten.
Tajvanon a zsidók jelenléte egyébként az 1950-es évek közepére nyúlik vissza, amikor az USA és Tajvan kölcsönös védelmi szerződésének aláírása után az amerikai hadsereg zsidó katonái megérkeztek az országba.
Ekkoriban a szombati és ünnepi Isten-tiszteleteket az amerikai katonaság helyi kápolnájában tartották a Tajpeji Zhongsan North Road-on. Olyankor a falon lévő keresztet Dávid-csillag váltotta fel, s egy görgős lábú frigyszekrényt toltak be a keresztény oltár helyére. Az imákat legtöbbször egyszerű zsidók vezették le, a legközelebbi rabbi a Fülöp-szigeteken élt, aki aztán igyekezett egy évben többször is Tajvanra utazni, hogy támogassa az itteni zsidókat.
Miután a későbbiekben egyre több amerikai, izraeli és európai zsidó üzletember kezdett Tajvanra ingázni, hogy itt különféle vállalkozásokat alapítson, a katonai kápolna-zsinagógát megnyitották a civil érdeklődők előtt is, s egyre többen jártak a sábáti Isten-tiszteletekre.
Az 1960-as években a ma már nem létező President Hotelben is kezdett formálódni egy minján, amely elsősorban a szállóvendégekből és néhány, a városban letelepedett zsidóból tevődött össze, miközben a hotel vezetése egyre több lépést tett annak érdekében, hogy a zsidó vendégeik minél otthonosabban érezzék magukat, így például a hagyományos szombati chálá és más édességek is az étlap részei lettek.
Miután a hetvenes években egyre valószínűbbnek látszott, hogy az USA felszámolja a katonai jelenlétét, s így a zsidó közösség bázisa is megszűnik, ezért az ott élő zsidó családok úgy döntöttek, hogy létrehozzák a Tajvani Zsidó Közösséget (TJC), melyet a tajpeji önkormányzat 1977. február 28-án regisztrált, mint non-profit alapítványt.
A közösség egymás után bérelt egy vagy két szintes házakat, elsősorban a külvárosban, Shilin és Tienmu negyedekben, ahol a legtöbb tagjuk élt. Azonban jellemzően néhány év után tovább kellett költözniük, mert a tulajok a folyamatos urbanizáció miatt lebontották régi házukat, s helyére sokkal nagyobbakat építettek.
A közösség életében fordulópontot jelentett, amikor Ephraim Ferdinand Einhorn rabbi 1975-ben Tajvanra költözött. Einhorn Bécsben született, s Londonban avatták rabbivá, a negyvenes években pedig a Zsidó Világkongresszus információs igazgatója volt. A háború után évtizedekig kanadai és amerikai közösségekben szolgált, mígnem saját vállalkozásba kezdett s az ázsiai szigetországba költözött.
A tajpeji „shul”, vagyis zsinagóga 2015-ig hotelszobákban működött, mígnem egy irodaház egyik helyiségébe költöztek, melyet a közösség egyik tagja, Jeffrey D. Schwartz szerzett nekik, aki a mostani központ mecénása és építtetője.
A 102 éves Einhorn rabbi máig aktív részese a közösségnek, ha csak teheti minden eseményen részt vesz. Az Örökkévaló adja, hogy épen, egészségben megérje az új zsinagóga és közösségi központ megnyitását, s a közösség többi tagjával együtt ott folytathassa az Örökkévalónak tetsző imáját.
Források: