Haftara

Bó háftórához

Egyiptomi igérgetők

Jeremiás a próféta megélte és átélte Jeruzsálem két ostromát, i.e. 598-ban és 587-ben. Óvta népét: nehogy higyjenek az egyiptomi igérgetőknek, akik biztatták Cidkijáku Judea utolsó királyát, hogy keljen fel a babilóniai uralom ellen, igérve katonai segítséget. Jeremiás ellenezte a kalandot és megjósolta a csúfos kudarcot. Jeruzsálem elesett, a királyt elfogták, és megvakították. „Az ige, amelyet az örökkévaló Jeremiás prófétához intézett arról, hogy Nabukadonozor Babilónia királya föl fog vonulni, hogy megverje Egyiptom országát” (uo. 13.). Ez be is következett. A prófétát Babilóniába száműzték, egyesek szerint onnan Egyiptomba hurcolták, ahol rejétlyes körülmények között meghalt.

A Haftárá (Jirmijáhu 46:13-28.) megjósolja Egyiptom vesztét, és hogy az Örökkévaló megbünteti a benne (Egyiptomban) bízókat. De Izraelnek nem kell félni, mert büntetés után az Isten megbocsáljt, nem engedi népét elpusztítani, „de teljesen ki nem irtlak soha” (uo. 28.). Ezen mondatot ne felejtsük el!

A Szidrában a sáskától és sötétségtől sújtott egyiptomi Fáraó kétszer is megígérte, hogy elengedi Izraelt a rabszolgasorból, de a vész elmúltával megszegte szavát. Csak az utolsó csapás, az elsőszülöttek halála és a félelem, hogy halál őt és házanépét is eléri bírta igéretének kénytelen teljesítésére.

D.G.