Mikéc
Két álom között
A heti Háftárá (1Királyok 3:15–4:1.) Salamon király álmával kezdődik, amit Gibeonban látott, ahova áldozni ment, miután hatalma megszilárdult. Salamon felébredt és rádöbbent arra, hogy álmodott. Az álom olyan valós volt – Salamon nem gazdagságot és hatalmat kért benne Istentől, hanem „engedelmes szívet” – hogy neves Tóramagyarázók azon vitatkoznak, vajon prófécia volt-e, vagy „csupán” „isteni sugallat” (ruách hakodes).
Egyébként szinte magától értetődik, hogy az álom az, ami a Háftárát a heti szakaszt közös nevezőre hozza. Itt Salamon álmodik, míg a szakaszban az egyiptomi fáraó lát két álmot, amit József fejt meg, és ezzel kezdetét veszi az első zsidó gálut Egyiptomban.
A Háftárá lényeges mondanivalója azonban egészen más. Mintegy Salamon legendás bölcsességét próbára téve, megjelenik előtte két prostituált és egymást vádolva és túlkiabálva követeli, hogy az élő gyereket neki adják, mondván hogy a halott gyerek a másiké…
A drámai jelent sok világhírű festő ecsetét megihlette. És amikor Salamon átlát a szitán és egy abszolút illogikus „megoldás” proponálásával kiugratja a nyulat a bokorból – mindenki tudja és elismeri, hogy „Isten bölcsessége lakozik benne, hogy bíráskodjon” (1Királyok 3:28.). Csak ezek után lett Salamon (uo. 4:1.) „egész Izrael királya”, miután mindenki elismerte bölcsességét és felsőbbségét.