A háláchá, a zsidó vallásjog az emberi élet minden elképzelhető területére vonatkozik, legyen szó magánéletről, vagy a nép közös ügyeiről. A háborúskodás egyidős az emberiséggel, így nem meglepő, hogy a hadviselésnek komoly háláchikus irodalma van. A zsidó vallásjog hadseregekre és háborúkra vonatkozó szabályainak alapjait a Tórában találjuk meg. 

 

Háláchikus nézőpontból szemlélve mindössze kétféle háborút különböztetünk meg: a milchemet micvát (kötelező háború) és a milchemet resuszt (engedélyezett háború). A kötelező háború a következő esetekre utal: Izrael földjének visszafoglalása az egyiptomi rabszolgaság után az ott elő hét néptől; az ámálekiták elleni háború és minden önvédelmi háború. Ez utóbbi azt jelenti, hogy parancsolat és kötelesség a nép számára, hogy megfelelő lépéseket tegyen önmaga védelmére.

A kétféle háborúra különböző há­láchák vonatkoznak, melyek igen bonyolultak és szerteágazóak. Az alábbiakban ezekből adunk ízelí­tőt.

 

Elsõ a békés megoldás!

Erre vonatkozóan sok törvényt találunk a Softim hetiszakaszban (5Mózes 16:18–21:9.). A Tóra azt mondja: „Ha közeledsz egy városhoz, hogy harcolj ellene, szólítsd föl azt békére.” (uo. 20:10). Mielőtt bármilyen támadásba kezdünk, meg kell próbálni békés megoldást találni. 

Ez vonatkozik a Szentföld meghódítására is. A Midrás elmondja, hogy Jósua teljesítette ezt a micvát és mielőtt megszállta volna Izrael földjét, először követeket küldött a városokba, jelezve, hogy háború készül ellenük. Tudatta velük, hogy három lehetőségük van: együtt élnek a zsidókkal az Örökkévaló törvényei szerint, elköltöznek Izrael határain kívülre, vagy pedig harcolnak. A Midrás beszámol róla, hogy a girgásiak elhagyták az országot és az Örökkévaló szépséges hazát adott nekik Afrikában. A givoniak békét ajánlottak, melyet Jósua el is fogadott. További harminchárom király azonban a maradás mellett döntött, és a harcot választotta.

Egy másik érdekes törvény, hogy egy város ostrománál egy szakaszt nyitva kell hagyni és ezáltal szabad elvonulást biztosítani azoknak, akik el akarnak menekülni. Ezt a törvényt általánosan bál táschitnak nevezzük, ami annyit tesz: ne pusztíts. Ezt a parancsolat tiltja, hogy ok nélkül pazaroljunk vagy pusztítsunk. E törvény alapját olyan szabályok képezik, melyek háborúról szólnak, de békeidőben is be kell tartani őket. Ilyenek például, hogy nem szabad kivágni gyümölcsfákat, kiszárítani folyókat, vagy lerombolni épületeket minden ok nélkül.

 

A szent haditábor

Vannak törvények, melyek a tisztasághoz kapcsolódnak. A Tóra leírja, hogy minden zsidó embercsoportban, legyen az akár egy haditábor, ott a Söchiná, az isteni jelenlét. Így aztán bibliai parancs, hogy minden katonának el kell hagynia a tábort, hogy dolgát végezze, és rendelkeznie kell egy speciális kis ásóval, amivel aztán el tudja takarítani a nyomokat.

Természetesen azt is szabályozza a Tóra, kinek kell hadba vonulnia. Így azok, akik nemrégiben házasodtak – vagy éppen nemrégiben ültettek szőlőst, esetleg épp házat építettek, fel vannak mentve. Sőt, már a Tóra is ismeri a lelkiismereti okokat: aki úgy érzi túlságosan fél a háborútól, szintén mentesülhet a szolgálat alól.

 

A mindennapok háborúi

Ahogy ebből a kis összeállításból is látjuk, számtalan területre tér ki a háláchá a háborúk kapcsán. Beszélhetnénk még a hadizsákmány felosztásáról, vagy számos más részletről. Fontos tudnunk, hogy a micvák, amik az egész népre vonatkoznak, hordoznak üzenetet az egyén számára is.

A kötelező háború olyan, mint saját belső harcaink. Mi magunk olyanok vagyunk, mint egy kis vá­ros, melyben az egyes személyiség­jegyeink igyekeznek hatalomra szert tenni a beszédünk, a gondola­taink és a cselekedeteink felett. Kö­te­lességünk belevetni magunkat eb­be a csatába. Ugyanakkor jelen van a milchemesz resusz, az engedé­lye­zett háború is. Ezek vonatkoznak azokra a kényes területekre, a szürke zónákra, a kiskapukra, ahol magunkba kell nézni, hogy erényesen cselekszünk-e, elhivatottsággal és szentséggel. Jót cselekszünk-e jó indíttatással? Ahogy az Atyák bölcs tanításaiban olvassuk: ki a hős? Aki legyőzi önmagát!

Fuchs Jehosua rabbi írása

 

A cikk az Egység magazin 91. számában jelent meg. Az Egység magazin legújabb számát keresse a Keren Or Központban (1052 Károly krt. 20) vagy a Kóser Piacon (1074. Dohány utca 36.). Ha érdekesnek találta írásunkat, és szeretne még több zsidó témáról olvasni, csatlakozzon előfizetőink táborához! Előfizetésért kattintsonhttp://fizetes.zsido.com/ujsag.php oldalra.

 

 

Megszakítás