A ljubljanai zsidók deportálásáért felelős és a háború után kivégzett Leon Rupnikot mentette fel a szlovén Legfelsőbb Bíróság a nácikkal való együttműködés és hazaárulás vádjai alól. Az ítélet indoklása szerint a kommunista befolyás alatt álló jugoszláv bíróság tisztességtelen eljárás keretében ítélte el Rupnikot, s ezért döntésük érvénytelen.
A ljubljanai Zsidó Kulturális Központ (CCJ) és más zsidó szervezetek tiltakozásukat fejezték ki a döntéssel szemben. A Simon Wiesenthal Központ követelte a döntés visszavonását és a következő állásfoglalást adta ki az üggyel kapcsolatban: „Rupnik központi szerepet játszott a ljubljanai zsidók letartóztatásában és deportálásban 1943-ban és 1944-ben. A [Legfelsőbb Bíróság] szégyenletes döntése a holokauszt történetének döbbenetes meghamisítása és szörnyű sértés Rupnik áldozatai és családjaik számára”.
Dr. Miha Hafner, a Ljubljanai Egyetem jogi tanszékének oktatója szerint a Legfelsőbb Bíróság döntésével nem mentette fel Rupnikot bűnei alól, mindössze arról van szó, hogy egy jogszerűtlenül lefolytatott bírósági eljárás során hozott ítéletet semmisítettek meg. Ezzel együtt Rupnik örökösei kártérítési igényt jelenthetnek be, mert az eredeti ítélet teljes vagyonelkobzással járt.
Leon Rupnik a Jugoszláv Királyság tábornoka volt, aki a második világháború során együttműködött az országot megszálló német és olasz csapatokkal. Antiszemita nézetei és a fasizmus iránti szimpátiája már korábban is ismert volt. 1943 és 1945 között ő volt a nácik irányítása alatt álló ljubljanai tartomány kormányzóságának elnöke és a kollaboráns Domobranci milícia parancsnoka, mely letartóztatta és átadta a németeknek a még a városban és környékén bujkáló zsidókat. A háború végén Rupnik Ausztriába menekült, de a brit erők letartóztatták és kiadták Jugoszláviának. 1946-ban halálra ítélték és kivégezték.
Napjainkban néhány száz zsidó él Szlovéniában. Vallási vezetőjük a Triesztben élő lubavicsi küldött, Ariel Haddad rabbi.
zsido.com
Forrás: Ynet