A gálut támogatása Izrael működéséért – A Keren Hayesod alapítvány

 

A Keren Hayesod Alapítvány immár közel egy évszázada biztosít pénzügyi hátteret a zsidóság és Izrael változó problémáinak orvoslására, a szociális egyenlőtlenségek felszámolásától a terrorizmus áldozatainak megsegítéséig. A magyarországi szervezet kuratóriumának elnökével, Olti Ferenccel, az Európai Zsidó Parlament képviselőjével beszélgettünk. Más egyebek mellett ő hívta életre a „Zsidók és csúcstechnika; Einsteintől napjainkig” című állandó zsinagóga-kiállítást Balatonfüreden. A Keren Hayesod magyarországi tevékenységéről kérdeztük.

 

Hogyan és mikor alakult meg a KH magyarországi szervezete?

A Keren Hayesod Hungária Alapít­vány 2013 őszén alakult meg, a nyil­vá­nosság elé az Izrael Állam Nagykö­vet­ségével közösen rendezett, 2013 de­cemberi hanukai fogadáson léptünk. Tulajdonképpen ez a folyamat új­jáalakulás volt, mert az 1920-as évek­ben indulva a Holokauszt idejéig már működött egy Keren szervezet Ma­gyarországon, sőt, a rendszerváltás haj­nalán is volt egy kísérlet a felélesztésére.

Az államalapítás kora A Holokauszt után a Keren Hayesodnak egyszerre kellett megoldania önnön újjászerveződését és a túlélők helyzetét. A világháború után erőiket arra koncentrálták, hogy a brit bevándorlási korlátozások ellenére a lehető legtöbb zsidót juttassanak el az akkori Palesztinába. Izrael Állam kikiáltása után a Keren Hayesod újabb feladattal került szembe. A bevándorlási hullámok során a világ legkülönbözőbb pontjairól érkeztek az országba zsidók tömegei, az ország lakossága pár év alatt megháromszorozódott. A Keren Hayesod pénzügyi hátteret biztosított a települések megépítéséhez és fejlesztéséhez. Munkájuk olyan kiemelkedően fontos volt, hogy a Knesszet 1956-ban külön törvényben biztosította a Keren Hayesod egyedi jogállását, mint „Izrael állam hivatalos adománygyűjtő szervezete”.

 

Mi a fő feladata Magyarországon? Milyen akciókban vesz részt?

Szerencsére Magyarországon igazán sokszínű zsidó vallási és kulturális élet alakult újjá a rendszerváltás utáni évtizedekben. Nekünk nem az a célunk, hogy a hazai zsidó élet sokszínűségét növelő akciókat szervezzünk, hanem hogy küldetés-nyilatkozatunknak megfelelően hozzájáruljunk izraeli szociális, kulturális és oktatási projektek anyagi fel­tételeinek megteremtéséhez, az­az koncentráljunk az adományok gyűj­tésére. Izrael nagyon sok olyan projektet kezdeményez, amelynek ma­gyar vonatkozásai is vannak, ezért áttételesen leginkább ilyen ma­gyar projekteket támogatunk. Ilyen például magyar fiatalok izraeli tanulmányútjainak finanszírozása, Szenes Hanna emlékének ápolása, alija programok támogatása. Természetesen minden más feladatot háttérbe szorítanak az olyan helyzetek, amikor emberéletek mentéséről van szó. Így például részt vettünk olyan óvóhelyek finanszírozásában, melyeket a gázai háborút megelőző rakétatámadások célpontjainak részére telepítettek. Legutóbb pedig a szíriai polgárháború Izraelbe

menekített gyermeksérültjeinek kór­házi költségeihez járultunk hozzá.

Az egyes országokban működő szervezetek milyen kapcsolatban állnak egymással?

A Keren Hayesod jeruzsálemi központja, ahol igazán professzionális csapat működik Mudi Sandberg elnök, korábbi energiaügyi miniszter és Greg Masel ügyvezető irányításával, nagyon fontosnak tartja az egyes országokban működő szervezetek együttműködésének szervezését és a tapasztalatok cseréjét. Évente a Jom Haacmaut (Függetlenségi nap – a szerk.) környékén van az elnökök összejövetele Izraelben, ahol a szakmai program a tapasztalatcsere, az újabb kampányok megvitatása és természetesen az ismerkedés egymással. Ilyen módon gyakorlatilag minden ország szervezetével kapcsolatban vagyunk, a Keren valójában egy nagy család. Intenzív a kapcsolatunk az osztrák szervezettel, én személy szerint is sokat tanulok Arie Muzikanttól, az ottani elnöktől. A nőcsoportok vezetőinek és érdeklődő tagjainak is általában évente van egy nagyobb nemzetközi találkozója. 2014-ben ez Budapesten volt, ahol például Heller Ágnes filozófus volt az egyik előadó. A nőcsoportunk vezetője Ungár Anikó bűvész.

Bevándorlók és szociális válsághelyzetek A bevándorlók támogatása és a települések alapításának finanszírozása mellett a ’60-as évek gazdasági válsága által okozott szociális problémákat is igyekezett enyhíteni a szervezet. A projektek finanszírozására hatalmas adománygyűjtő akciókat tartottak. Ezek közül kiemelkedik két akció:1967-ben 150, 1973-ban 300 millió dollárt sikerült összegyűjteni. A ’70-es évek első felében 185 000 új bevándorló érkezett Izraelbe, nagyjából a fele a Szovjetunió területéről. Az ő segítésük mellett a Keren Hayesod komoly támogatást nyújtott a „Mózes Művelet”-hez, melynek során az etióp zsidókat telepítették Izraelbe. A ’80-as évek vége, ’90-es évek eleje kettős kihívást hozott. Az első intifáda tragédiái mellett az összeomlott Szovjetunióból áradó zsidó tömegeket is kezelni kellett. Ennek kezelésére indították be az Exodus nevű kampányt, melynek keretében 1990 és 1992 között több, mint félmilliárd dollár gyűlt össze a bevándorlók megsegítésére.

Hogy került kapcsolatba a szervezettel?

Ahogy említettem, a rendszerváltás után volt egy kezdeményezés a hazai szervezet felélesztésére, mely­nek kapcsán a jeruzsálemi veze­tők kapcsolatban voltak Székely Gáborral. Amikor döntés született 2012-ben arról, hogy felélesztik a magyarországi aktivitást, megkérdezték Székely Gábort, hogy kit javasolna erre a nem túl egyszerű feladatra. Mi Gáborral jó barátok vagyunk, aminek azt hiszem a legfontosabb aspektusa, hogy szinte semmiben nem értünk egyet, ámde neveltetésünk és zsidó tradícióink nagyon hasonlóak. Nem hiszem, hogy rosszat akart nekem, mikor azt javasolta, hogy engem keressenek meg. Így kerültem kapcsolatba Eli Keidaron keresztül egy fantasztikus úriemberrel és meggyőződéses cionistával, Nati Metukival, aki akkor a Keren európai igazgatója volt. Neki nem lehetett nemet mondani a felkérésre. Amikor elvállaltam a leendő szervezet kuratóriumi elnöki posztját, még nem tudtam pontosan, hogy mit vállalok, de Nati valószínűleg sejtette ezt. Megígérte, hogy mindenben segítségemre lesz, így aztán belementem. Így is volt, Nati minden nehézségen átsegített, igazi barátság alakult ki közöttünk, ami azután is fennmaradt, hogy ő nyugállományba vonult. Utóda, korábbi helyettese, Dani Viterbo, akivel szintén igazán jó együtt dolgozni.  

Vannak-e állandó támogatói a KH-nak Magyarországon?

Igen, az elmúlt négy év során kialakult egy állandó támogatói kör, amit igyekszünk stabilizálni és szé­lesíteni. Nagyon érdekes, sok­szor megható, néha meg elkeserítő tapasztalatokat szereztünk az ado­mánygyűjtési kampányaink so­rán. Vannak rendszeres adományo­zó­ink, akik sokszor hetente bemen­nek a bankba és befizetnek a szám­lánkra pár ezer forintot úgy, hogy a nevükön kívül semmit nem tudunk róluk, még megköszönni sem tudjuk a nagylelkűségüket. Aztán vannak olyanok, nagyrészt keresztények, akiknek vallási meggyőződésből nagyon fontos Izrael léte és jóléte. Ők sokszor kifejezik hálájukat, hogy rajtunk keresztül adhatnak Izraelnek, ez nekik nagyon fontos lelkiismereti ügy. Van olyan igen

jelentős, nem zsidó adományozónk, aki azért ad Izraelnek, mert ott igen szakszerű a hátrányos helyzetű gyermekek gondozásának rendszere és meggyőződött arról, hogy adománya valóban a gyermekek javát szolgálja. Zsidó adományo­zóink hozzáállása attól függ, hogy hogyan viszonyul az illető a cionizmus eszméjéhez.

Hogy lehet részt venni a munkában?

Nagyon örülünk minden önkéntesnek. Az oldalunkon (www.kerenh.hu) található elérhetőségeinken lehet je­lentkezni munkára, az ott lévő szám­laszámokra lehet adományokat küldeni. Ha valaki nem akar a bankolással bíbelődni, szívesen át­vesszük adományát személyesen. A világból sokan megemlékeznek Iz­raelről végakaratukban is oly mó­don, hogy a Keren Hayesodot ne­vezik meg örökösként. Ami az ön­kénteseket illeti, elsősorban olyanok jelentkezését várjuk, akiknek van gyakorlata vagy affinitása az adománygyűjtés terén. A jelentkezőket Lónyai-Sagiv Judit kolléganőm várja, aki irodavezetőként minden ügyes-bajos dolgunkat intézi, ő az egyetlen részmunkaidős alkalmazottunk.

Hogy zajlik egy adománygyűjtési akció?

Háromféle módon. Szervezünk ún. tömegkampányokat, amikor tö­meg­-

kommunikációs eszközökön, rá­dión, újságban, címlistákra írt leve­lekben adunk tájékoztatást ar­ról, hogy éppen milyen célra kérünk tá­mogatást. A másik módszer, amikor személyesen keresünk fel po­ten­ciális adományozókat. A kettő kom­binációja, amit most próbálunk ki először, hogy meghívunk érdekes iz­raeli személyeket, most éppen az IDF (izraeli hadsereg – a szerk.) hírszerző ügynökségének magyarul jól be­szélő volt vezetőjét és szűk körű ta­lálkozókat szervezünk vele potenciális támogatók lakásán az ő baráti kö­rük részvételével. Elsősorban elvi je­lentőségű a mindenkori izraeli nagy­követ támogatása. Ugyancsak na­gyon fontosak a jelentős zsidó szer­vezetek limitált lehetőségeikhez iga­zodó adományai és támogatásuk.

Hol és hogyan kerül felhasználásra az összegyűlt pénz?

Minden fillér bankszámláinkra kerül, ahonnan az összegyűlt adományokat évente néhány alkalommal hiánytalanul átutaljuk Jeruzsálembe. Működési költségeinket a jeruzsálemi központ hagyja jóvá és kontrollálja. A felhasználás kettős ellenőrzésen esik át. Egyrészt a nagyon körültekintő és a hazai szabályok szigorú betartását ellenőrző saját felügyelőbizottságunk, másrészt a még ennél is rigorózusabb izraeli szabályok betartását ellenőrző nemzetközi felügyelőbizottság ellenőrzésén.

Keren Hayesod napjainkban A 21. században az erősödő terrorizmus, a második intifáda visszavetette a turizmust és a gazdaságot, újabb szociális szükséghelyzetet hozva létre. Erre válaszul széleskörű szociális projekteket indított útnak a Keren Hayesod. Célkitűzéseik fókuszába az izraeli szociális olló zárása és a hátrányos helyzetűek támogatása került. Emellett részt vesznek a nem-zsidó szervezetekkel való együttműködésben is.

Mik a közeljövő célkitűzései a KH-nál?

Elsődleges célunk, hogy minden év­ben növeljük a megszerzett ado­má­nyok mennyiségét, és az adományozók számát. Amennyire én is­merem a magyarországi viszonyo­kat, az összes nehézség ellenére va­lószínűleg a legeredményesebb ado­mánygyűjtő zsidó szervezetek egyike vagyunk. Ez azonban nem­zetközi összehasonlításban egy­általán nem dobogós hely. Ha fi­gyelembe vesszük, hogy a hazai az európai zsidó közösségek közül az egyik legnagyobb, ehhez képest eredményeink még igen jelentős ja­vításra szorulnak. Adományozóink, kevés kivételtől eltekintve az idősebb korosztályból kerülnek ki. Szeretnénk elérni a középkorú és a fiatalabb korosztályokat is, olyan aktivistákra lenne szükségünk, akik ezekből a korosztályokból jönnek. A fiatalabb korosztály még nem érzi természetesnek azt a sokezer éves zsidó tradíciót, hogy a cedáká, az adományozás mind a közösség, mind az egyén személyiségének igen fontos pozitív formáló tényezője. Ezen szeretnénk változtatni, várjuk a fiatalabbak jelentkezését önkéntesnek és adományozónak. Ezúton is szeretném megköszönni minden támogatónknak a segítségüket és biztatok mindenkit, hogy ha még nem tette, lépjen velünk kapcsolatba és támogassa Izraelt, minden zsidó otthonát.

Elérhetőségek:

www.kerenh.hu  info@kerenh.hu

Steiner Zsófia írása

A cikk az Egység magazin 94. számában jelent meg. Az Egység magazin legújabb számát keresse a Keren Or Központban (1052 Károly krt. 20) vagy a Kóser Piacon (1074. Dohány utca 36.). Ha érdekesnek találta írásunkat, és szeretne még több zsidó témáról olvasni, csatlakozzon előfizetőink táborához! Előfizetésért kattintsonhttp://fizetes.zsido.com/ujsag.php oldalra.