Értékes fotógyűjteménnyel gazdagodott a Zsidó Nép Történelmének Központi Archívuma. A fényképek a macedóniai Bitola egykori zsidó lakóinak életét örökítik meg, akik 77 évvel ezelőttig a világ egyik utolsó, ladino nyelven beszélő közösségét alkották.
Erről a fotókon feltüntetett családnevek – Verasno, Moreno, Kalderon, Aroesti, Russo – is tanúskodnak. A bitolai zsidókat 1943-ban deportálták Treblinkába és szinte senki sem élte túl a borzalmakat. A városban, mely Monasztir néven is ismert, a háború előtt 3351 zsidó élt, 810 családban. Az évszázadokkal korábban Spanyolországból bevándorolt zsidók élénk közösségi életet éltek és a cionista gondolat fontos volt a számukra. Sokan tervezték, hogy a Szentföldre vándorolnak.
A ma Észak-Macedóniaként ismert országban már a polgári időszámítás szerinti III-IV. század óta élnek zsidók, elsősorban Skopjében, Stobiban, Bitolában és Strumicában. A holokauszt előtt nyolcezer főt számláló közösségből azonban alig maradtak túlélők.
Az archívumba érkezett képgyűjteményt bolgár állami hivatalnokok állították össze, mielőtt megkezdték volna az emberek begyűjtését és deportálását. A fotók hátoldalán a lefényképezett személy adatait, családi kapcsolatait, foglalkozását és lakcímét tüntették fel szerbhorvát, vagy macedón nyelven. A gyűjtemény a háború után valahogy Izraelbe került és az egykori Jugoszláviából bevándorolt zsidók egyesületénél őrizték.
„Nagyon fontos, hogy egy szinte teljesen megsemmisült közösségről érkezett hozzánk ilyen dokumentáció. A képek nevet és arcot adnak az áldozatoknak. A fotókat beszkenneltük és az Izraelben élő macedóniai zsidók leszármazottainak egyesülete weboldalára töltöttük fel, a személyi adatokat pedig héberre fordítottuk.” – mondta Dr. Jocháj Ben-Gedáljá, a Zsidó Nép Történelmének Központi Archívuma igazgatója.
zsido.com
Forrás: NLI