A havannai zsidó temetőt 1910-ben nyitották meg, és 1100 sír található benne. A legtöbb síremlék rossz állapotban van, sok sírkő kidőlt, összetört és növények takarják. A főváros alapításának 500. évfordulójára készülő kubai kormány azonban megkezdte az ország legrégebbi zsidó temetőjének helyreállítását, így van remény, hogy a síremlékek nem válnak teljesen az enyészet martalékává.

A felújítást a havannai városi önkormányzat történésze kezdeményezte, aki felvette a temetőt a város többi történelmi jelentőségű, ám leromlott állapotú nevezetességeinek listájára. A helyreállítási láz Havanna elfelejtett értékeit is elérte, s ide sorolható a város Guanabacoa negyedében fekvő zsidó temető is.

“Nagy békességet és nyugalmat érzek, amikor a temetőben vagyok. Azt érzem, hogy együtt lehetek anyámmal, a nővéremmel, az unokaöcsémmel” – mondta Adela Dworin, a Kubai Héber Testület vezetője. A temetőben a sírokat a zsidó szokásoknak megfelelően kavicsok borítják. A legtöbb sírkövet Dávid-csillag díszíti, a héber feliratok mellett gyakran spanyol, vagy jiddis nyelvű szöveget is találunk.

“Az itt nyugvó emberek többsége a fasizmus elől menekült Kubába. Ők alapították a közösséget és ők vásárolták meg azt a darab földet, amelyen a temető áll. E helynek történelmi és érzelmi értéke is van” – mondta David Prinstein, a testület alelnöke.

A helyreállítás régóta szükségessé vált, de a helyi közösség képtelen volt előteremteni az ehhez szükséges 200 000 dollárt. Egyes sírokat – amerikai zsidók támogatásának köszönhetően – rendben tartottak, de a temető egészének állapota egyre csak romlott.

Pilar Vegra, a városháza egyik mérnöke elmondta, hogy már ötven síremléket felújítottak, és ez a szám kétszázra emelkedik az év végéig. Helyreállították továbbá azt a szobát is, ahol a holttestek mosdatását és öltöztetését végezték a zsidó hagyományoknak megfelelően. Vegra nem tudta megmondani, hogy mikor készülnek el a temető teljes felújításával, valamint azt sem, hogy mennyi pénz áll ehhez a rendelkezésükre.

Kuba igen nehéz gazdasági helyzetben van, mert egyszerre sújtja az amerikai embargó és az olcsó kőolaj hiánya, amit korábban a szintén marxista vezetésű, de mára anarchiába süllyedt Venezuelából kaptak. Az olaj nemcsak Kuba áramellátását biztosította, hanem továbbértékesítésével nyugati valutához is jutott az ország. Az eleve szegény Kuba manapság ismét komoly áruhiánnyal küzd.

A zsidó közösséget alaposan megtépázták az elmúlt évszázad politikai változásai. 1959-ben, a Castro-féle kommunista forradalom kitörésekor a legtöbb zsidó elhagyta a szigetországot, halottaikat azonban hátrahagyták, hiszen a zsidó törvények nem teszik lehetővé az exhumálást, hacsak nem Izraelbe akarják vinni a halottat. Akik Kubában maradtak, azok nagyrészt asszimilálódtak, elhagyták az ősi hagyományokat és beolvadtak a társadalomba. Ma mintegy 1500, jobbára idős ember tartozik a közösséghez.

“A családok kivándoroltak és sokszor teljesen megfeledkeztek azokról, akik itt nyugszanak. Ráadásul a temetőt fosztogatták is az elmúlt évtizedekben” – adott magyarázatot az áldatlan állapotokra Prinstein.

A zsidó élet a kilencvenes években kezdett némileg felpezsdülni, amikor egy ismert kubai orvos, José Miller megpróbálta összefogni a sziget minden részére szétszóródott zsidókat. Nem volt könnyű dolga, mert a kubai rezsim nem nézte jó szemmel a vallásos tevékenységeket. Miller 2006-ban hunyt el, sírja a temető központi helyén található.

A temető földjét 1906-ban vásárolták meg, és négy évvel később avatták fel az elsősorban Közép- és Kelet-Európából bevándorolt zsidók. A holokauszt után egy 3 méter magas emlékművet is felállítottak a temetőben az áldozatok emlékére. Dworin elmondta, hogy az ő családja is a nácik elől menekült Kubába egy lengyelországi kistelepülésről, még 1939-ben. Az otthon maradt családtagok nem élték túl a borzalmakat. Rájuk is emlékezik az 1947-ben átadott emlékmű, melynek avatásán ő is részt vett még kisgyermekként.

“Sok gond van az országban. Nagyon sok történelmi emlékhely igényel felújítást, így különösen nagyra értékeljük ezt a zsidó közösség irányába mutatott, baráti gesztust” – mondta Dworin.

zsido.com

Forrás: TOI