Orbán: tisztelgünk a bátor és összetartó, zsidó közösség előtt, amely nagy mértékben hozzájárult Szerbia, Magyarország és Európa gazdasági, kulturális és tudományos eredményeihez.
Orbán Viktor miniszterelnök Aleksandar Vucic szerb elnökkel közösen felavatta a felújított szabadkai zsinagógát, és az ünnepségen beszédében kiemelte: ma olyan időket élünk, amikor „a múlt kaput nyit a közös jövőre”, és ennek a jövőnek azt kell jelentenie, hogy a magyarok, a szerbek és a zsidók békében és biztonságban élhetnek együtt, ezért köszönet illeti Aleksandar Vucicot, Szerbiát és a Vajdaságot is. Ez a jövő már elkezdődött, „a magyarok és a szerbek közösen írják” – fogalmazott.
Orbán Viktor hangsúlyozta: a zsinagóga átadása azt üzeni, hogy ilyen az a világ, ilyen az az Európa, amelyben élni akarunk, amelyet képviselünk és amelyet meg is tudunk védeni.
A miniszterelnök kifejtette: ma békében és biztonságban együtt ünnepeljük az épület újjászületését, mert abban az Európában élünk, ahol minden ember szabadon gyakorolhatja vallását. Ha viszont hagyjuk, hogy „Európa kulturális altalaját kicseréljék”, akkor a jövőt mások írják majd helyettünk – magyarázta.
Úgy vélte, sok helyen nem is kerülhetne sor a maihoz hasonló eseményre, mert a zsidók és a keresztények sok helyen ma is üldöztetést szenvednek, és Nyugat-Európában van, ahol nem felújítják, hanem lebontják a zsinagógákat és templomokat. De mi büszkék vagyunk vallási örökségünkre, ezért a magyar kormány úgy döntött 2014-ben, a holokauszt emlékévében, hogy zsinagóga-helyreállítási programot indít, és 10 milliárd forintból sok épületet felújítottak – mondta.
Orbán Viktor megjegyezte: Közép-Európa és Magyarország biztonságos és élhető jövője a cél, ebben az Európában tudjuk elképzelni a jövőnket, és ennek a jövőnek része Szerbia is, amelynek sürgetjük az európai uniós tagságát.
Mint mondta, „milyen csodálatos hely Közép-Európa”, ahol teljesen természetes, hogy egy zsinagógát magyar népművészeti motívumok díszítenek. Itt „hosszú évszázadok csiszolták össze az együtt élő népeket” – fogalmazott. A magyar kormányfő azt hangoztatta, hogy Közép-Európa a legszebb arcát mutatja a világnak, amikor a szerb elnök és a magyar miniszterelnök zsidó vezetőkkel együtt átadja Európa második legnagyobb felújított zsinagógáját, „közös kulturális örökségünket”, Szabadka ékkövét.
Orbán Viktor hangsúlyozta a zsidó kultúra és nép iránti tisztelet jelentőségét, azt, hogy a zsidók nagy mértékben hozzájárultak Szerbia, Magyarország és Európa gazdasági, kulturális és tudományos eredményeihez, és ma – mondta – együtt tisztelgünk e bátor és összetartó közösség előtt.
A magyar kormányfő emlékeztetett: a zsinagóga átvészelte a 20. század legviharosabb évtizedeit, és amikor a kommunizmus idején a megmaradása volt a tét, a város egy emberként állt ki a megóvása mellett. A zsinagóga felújítása jól példázza, hogy a szerbek, a zsidók és a magyarok mi mindenre képesek, ha egy nemes cél érdekében összefognak – szögezte le.
Az ünnepségen Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök megköszönte azt a támogatást, amelyet a magyar kormány nyújtott a szabadkai zsinagóga felújításához. Úgy fogalmazott: „külön szeretnénk köszönetet mondani Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek, akinek a támogatása nélkül ez a zsinagóga nem lehetne ma ilyen. Köszönöm, hogy nem sajnálta a pénzt nemcsak Szerbia, hanem az egész térség legszebb épületének felújítására”.
„Büszke vagyok arra, hogy több mint négy évtized után a szabadkai zsinagóga új fejezete kezdődhet el” – tette hozzá a szerb elnök. Mint mondta: az itt élő embereket is közelebb hozta a felújítás. „A zsidóknak most sokkal szebb szakrális épületük van, mint amilyen valaha is volt” – közölte.
A szerb államfő szerint nemcsak szakrális épületről van szó, hanem kulturális és idegenforgalmi intézményről is, hiszen számos turista lesz kíváncsi a gyönyörű felújított épületre. Mint elmondta, a zsinagóga Szerbia jelképévé válhat, és a tolerancia, a békés egymás mellett élés és az együttműködés szimbóluma lehet. „Ez a kulturális örökség összeköt bennünket, és biztos vagyok abban, hogy a jövőben közös munkával felújíthatjuk mindazt, amit a múltban tönkretettünk, és újraépíthetjük azokat a hidakat, amelyeket korábban leromboltunk” – fogalmazott Aleksandar Vucic. Úgy folytatta: a zsinagóga jó példája annak a jó együttműködésnek, amely az utóbbi néhány évben alakult ki a két ország és a két nép között.
Vucic megemlítette, hogy gyakran jöttek hozzá panaszkodni, hogy Orbán Viktor segíteni akar Szerbiának, de csak a magyaroknak. „Erre mindig azt mondtam, hogy ha a vajdasági magyaroknak segít, azzal az egész országnak, egész Szerbiának segít. Kértem, hogy segítsen a jövőben is, amennyit csak tud” – részletezte.
Benjámin Netanjahu, Izrael állam miniszterelnöke levélben köszönte meg a magyar és a szerb kormánynak azt a segítséget, amelyet a szabadkai zsinagóga felújításához a két állam nyújtott.
Isak Asiel, a szerbiai zsidó hitközség főrabbija beszédében kiemelte: a zsidók Szabadka meghatározó népcsoportját képezték a huszadik század elején, később viszont kirekesztették őket, a második világháborút követően pedig a nem sokkal korábban épített zsinagóga is elhagyatottá vált, kiüresedett. Mára ennek a kis közösségnek az épülete az egész város terévé vált, és közel hozta egymáshoz Szerbiát, Magyarországot, a várost és az országot – tette hozzá.
A magyar zsidó közösséget a helyszínen képviselte Köves Slomó, az Emih vezető rabbija, Heisler András, a Mazsihisz elnöke, Szabó György, a Mazsök elnöke, valamint Tóth Gábor, az Emih kabinetfőnöke. A magyar miniszterelnök es a szerb államfő külön köszöntötte őket az ünnepség végén.
Az átadóünnepségén mintegy 900 vendég vett részt.
| A magyar szecesszió stílusában épült, 1902-ben átadott szabadkai zsinagóga épületét Komor Marcell és Jakab Dezső budapesti műépítész tervezte, az üvegablakok pedig Róth Miksa műhelyében készültek. Az 1970-es években bedőlt az egyik kupolája, és az épület majdnem összedőlt, felújítása azóta folyt, de az intenzív restauráció csak 2012-ben kezdődött el. Ez Európa második legnagyobb zsinagógája, csak a budapesti Dohány utcai zsinagóga előzi meg. A zsinagóga felújítást a magyar kormány, az Európai Unió, Szabadka városa, Vajdaság tartomány, valamint a szerb kormány támogatta. |
MTI/zsido.com