Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára az ünnepségen azt mondta: ma zsidó kulturális reneszánszról beszélhetünk Magyarországon.
Orbán Balázs az ünnepségen kijelentette, hogy a zsidó identitás védelmét történelmi felelősségének tartja a magyar kormány. Mégpedig azért, hogy soha ne ismétlődhessen meg, hogy a magyar állam még egyszer saját állampolgárai ellen fordul. Ennek a felelőségnek a tudatában tart elfogadhatatlannak a kormány bármilyen vallási alapú agressziót bárhol a világon – fűzte hozzá. Ugyanakkor aggodalommal tekintenek azokra a nyugat-európai törekvésekre, amelyek a vallás és a közélet mesterséges szétválasztását sürgetik, mert ezek – mint mondta – Európa civilizációs alapját kezdik ki.
Orbán Balázs hangsúlyozta, hogy a kormány kiemelt célja a Kárpát-medencei magyar zsidó kulturális örökség megőrzése és gyarapítása. Ennek alapján újult meg a budapesti Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga, több vidéki imaház, illetve a többi között a magyar szecesszió stílusában épült szabadkai zsinagóga – ismertette az államtitkár. Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy az elmúlt tíz évben a zsidó vallásgyakorlás három bevett egyháza összesen csaknem 26 milliárd forint állami támogatásban részesült.
Karácsony Gergely főpolgármester azt hangsúlyozta, hogy a zsinagóga újjászületése ünnep minden zuglói és minden budapesti polgárnak. Úgy fogalmazott: azt ünnepeljük, hogy a templom „meggyógyult”, ám azt is reméli – tette hozzá -, hogy nemcsak a templomaink, hanem a közösségeink, a város és az ország, és főleg a zsidóság is kigyógyul az elmúlt évtizedekben szerzett sebeiből. Az, hogy különböző közéleti szereplők tudnak egy közös ügynek együtt örülni, talán azt is segíti, hogy az épületek után a lelkeink is meggyógyuljanak – mondta a politikus.
Jákov Hadasz-Handelszman, Izrael budapesti nagykövete úgy vélekedett: a közösség az újjáépítéssel újra bizonyította elkötelezettségét, hiszen az épület pusztulása után nagyon sok felajánlás érkezett azért, hogy „a judaizmus ezen fellegvára” újjáépüljön. Az erős akarat és lelkesedés tette lehetővé az épület újjáépítését, amiért köszönet illeti a magyar kormányt, illetve mindazon intézményeket és magánszemélyeket szerte a világon, amelyek, akik hozzájárultak a rekonstrukció költségeihez – mondta a diplomata.
Az ünnepségen Kardos Péter főrabbi mondott áldást, egyben szintén köszönetet mondott mindenkinek, akik segítették az épület újjászületését.
A Thököly úti villaépületet 1930-ban vásárolta meg és alakította zsinagógává a zsidó imaegylet. Az épületet 2016-os kiégéséig egy körülbelül kétszáz tagú neológ közösség használta. Az elektromos hiba miatt keletkezett tűzben megsérült az épület szerkezete és elpusztultak a tóratekercsek is. A felújítás során visszaállították a villa eredeti, 1890-es állapotát, illetve a tetőterében közösségi teret alakítottak ki. A mintegy 300 millió forintos költséghez 142 millió forinttal járult hozzá a magyar állam. A fennmaradó összeg a Budapesti Zsidó Hitközség, illetve szervezetek és magánszemélyek adományából származik.
MTI/zsido.com