ZSIDÓ VILÁGHÍRADÓ

ZSIDÓ VILÁGHÍRADÓ

„Hármasikrek” a Vasváriban

„Szólt a kakas…”

Hány zsidó él Kisvárdán?

Esküvő – az óvodában

Kiárusított zsidók

David Moskovits – a kormány vendége

Lág Báomer – Tunéziában

„Adolf Hitler” Herzlián…

„Hármasikrek” a Vasváriban

Éppen Sávuot második napján – amikor halottainkról emlékezünk – örömteli esemény volt a Vasvári Pál utcai lubavicsi zsinagógában, amelynek során szinte „hármasikrek születtek”, vagyis egyszerre három zsidó – anya és két lánya – kapott zsidó nevet.

A Cserne család három tagja a Golda, Cháná és Szárá nevet kapta, és ezzel kiteljesedett zsidóságuk amibe beleszülettek és amit az utóbbi években már gyakorolnak is. Az nagyobbik kislány a Gán Menáchem óvoda növendéke.

Az ima után tartott kidduson Oberlander Báruch rabbi, a lubavicsi templom szellemi vezetője kifejtette a zsidó név fontosságát a zsidó identitás-tudat szempontjából, majd Jiszráél Davidovits és Slomó Köves rabbijelöltek (egyikük Izraelben a másik párizsi jesivában tanul) tartottak chászid-filozófiai elmélkedést az ünnep, Sávuot jelentőségéről.

„Szólt a kakas…”

Ilyesmi már igen rég – talán sohasem – volt Budapesten. A Lág Báomert megelőző szombatot Pesten töltötte és a sábesz kimenetele után „fellépett” a Wesselényi utcai iskolában Menáchem Mendel Taub, az izraeli Bné-Brákban székelő kállói rebbe, a dinasztia alapítójának, a szentéletű Eizik Taubnak egyenes ági leszármazottja és szellemi örököse.

A rebbe – kinek jöttét Jiszráél Zvi Neumann rabbi, az iskola igazgatója, kezdeményezte – lebilincselte hallgatóit beszédével és énekeivel, köztük a már klasszikussá vált Szól a kakas már… című, magyar népdalból chászid himnusszá vált énekkel.

A rebbe beszédében külön kiemelte a Pesten működő lubavicsi sáliáchnak (Oberlander Báruchnak) a zsidóság megőrzése és megerősítése érdekében kifejtett tevékenységét és felhívta hallgatóságát, forduljanak a sáliáchhoz minden, a zsidó létet érintő ügyben. (Tudósítónk megjegyzi, hogy a tipikus pesti gyakorlatnak megfelelően a rebbe ezen szavait a hivatalos fordító – nem fordította magyarra, ő tudja miért…). Egyébként a kállói rebbe, Izraelbe történő visszatérése után interjút adott egy ottani elterjedt, Jom Hásisi című hébernyelvű hetilapnak, amelyben megismételte a lubavicsi sáliáchra vonatkozó felhívását.

Lág Báomer napján a rebbe Nagykállóba utazott, ahol őse sírjánál meggyújtotta a hagyományos fáklyát, majd Lengyelországba utazott, ahol a chaszidizmus alapítóinak sírjait látogatta.

Hány zsidó él Kisvárdán?

A Vasvári Pál utcai lubavicsi zsinagóga kultúrtermében tartották június 15-én a vészkorszak kisvárdai áldozatainak 50-ik ázkáráját. A szép számban összejött várdaiak előtt Karádi Gábor, a MAZSIHISZ elöljárója és a templomkörzet elnöke – maga is kisvárdai – beszélt és felvázolta a jövőben tartandó megemlékezések, más, lehetséges, konstruktívabb formáit.

A vendégként jelenlevő izraeli Naftali Kraus – aki a meghívott de távol levő rabbi helyett beszélt – megkérdezte a jelenlevőket, miért nem hozták el a megemlékezésre gyermekeiket, unokáikat is – mivel csak akkor és azzal tudjuk az áldozatok emlékét a kellő formában megőrizni, ha előre tekintünk és biztosítjuk a zsidóság jövőjét. A szónok megpróbálta számba venni hány zsidó él manapság Kisvárdán – a jelenlevők szerint 10-20 – és felhívta a figyelmet arra, mennyire fontos megmentésük a zsidóság szempontjából.

Kerekes Béla főkántor Kél málé ráchámim imája után a jelenlévők kollektív kádist mondtak, majd kötetlen beszélgetésben elevenítettek fel gyerekkori kisvárdai emlékeket.

Kisvárdáról 4 ezer zsidót deportáltak a nácik – a deportáltak nagy része a Holocaust áldozata lett. Izraelben ma néhány száz Kisvárdáról és környékéről elszármazott zsidó él.

Esküvő – az óvodában

Lág Báomer-kor tartotta Surányi Eszter és Rácz András esküvőjét Budán, a Gán Menáchem lubavicsi óvodában. A magyarszármazású, Izraelben élő párt Oberlander Baruch rabbi adta össze és az esküvőn mindenki ott volt aki számít a zsidó Budapesten. A Sevá Bráchot a Hanna étteremben volt.

Kiárusított zsidók

Egy nemrégiben közzétett jelentés szerint Nicolae Ceausescu, a román kommunista diktátor uralma alatt Románia több millió dollárt, autókat és ingatlanokat kapott azért, hogy a romániai zsidók és a német kisebbség kivándorolhasson.

Mindkét közösség vezetői most ismerték el első ízben, hogy a „Peregrine hadműveletnek” nevezett akció, melynek során a román állam pénzt kapott a kivándorlás engedélyezéséért, valóban létezett.

David Moskovits – a kormány vendége

Május utolsó napjaiban tartották Budapesten azt a nagyszabású nemzetközi konferenciát, amire a magyar kormány többszáz nemzetközi gazdasági szakembert és más világhírű notabilitást hívott meg, hogy megvitassák Magyarország helyzetét az ezredfordulón, illetve a NATO-hoz való csatlakozás sorsdöntő időszakában.

A meghívott vendégek között volt David Moskovits, az ismert amerikai chászid üzletember, a Cheszed LöÁvrahám mozgalom élharcosa, a prominens ászkán, aki évekkel ezelőtt Budapesten kezdeményezte és megalapította a Mászoret Ávot nevű amerikai alapítványi iskolát, ma pedig a Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának alapító elnöke.

David Moskovitsot maga Horn miniszterelnök hívta meg a konferenciára és a szervezők biztosították számára a kóser ellátást és a szombat maradéktalanul halachikus megtartását. Moskovits megjelenése és felszólalása a konferencián, nagy érdeklődést váltott ki a résztvevők körében. (N.K.)

Lág Báomer – Tunéziában

A londoni Jewish Chronicle arról tudósít, hogy hatezer zsidó vett részt a tunéziai Djerba szigetén megrendezett zarándoklaton. A résztvevők fele Franciaországból érkezett. Az ünnepség fénypontján az Al-Ghriba zsinagóga Tóra-tekercseit vitték végig két szomszédos falun. Jelen volt Bin Ali elnök személyes képviselője is. Tunéziában ma mintegy 3000 zsidó él, a korábbi 120 ezres közösség nagy része Izraelben, Franciaországban és Kanadában lelt új hazára.

Djerba szigeten egy nagy lubavicsi Iskola működik, Niszán Pinson, az ottani chábád rabbi vezetésével.

Kiutasították Izraelből a berlini Opera egyik kürtösét, aki illuminált állapotban súlyosan megsértette vendéglátóit, amikor a herzliai Sáron Hotel bárjában a számlát nem a saját nevén – Gerd Reinke – írta alá, hanem Adolf Hitlerként.

Amikor a pincér tiltakozott, „Hitler” azzal érvelt hogy … csak viccelt. Az ízléstelen vicc szerzőjét Izrael azonnali elhagyására szólították fel, otthon ügyészségi eljárás indul ellene.

ZSIDÓ VILÁGHÍRADÓ

Elmaradt a hadgyakorlat – a Szombat miatt

Az izraeli hadsereg zsidó vallási jellege nemcsak abban merül ki, hogy a menázsi benne szigorúan kóser. Ez szinte természetes – hiszen hogyan is lehetne másként.

Azt azonban már kevesen tudják, hogy a tábori rabbiknak széles beleszólási joga szigorúan katonai természetű dolgokat illetően is – amennyiben azok valahogy összefüggnek vagy a vallási törvényekkel, mint pl. a szombattartással, vagy – ne adj Isten – ellentétben állnak azzal.

Nemrég a középső hadtest hadgyakorlatot tervezett, aminek középpontjában a váratlan mozgósítási készültség állt – volna. Ugyanis, a gyakorlatot szombat estére tervezték, fél órával a szombat kimenetele utánra. Ekkor kellett volna a küldöncöknek a sürgős behívókkal a tartalékosok lakásaira sietni, illetve azokat telefonon elérni és jelszavak által azonnali jelleggel bevonultatni.

Ez így rendben is lett volna – elméletileg – hiszen a szombat kimenetele utánról van szó (a zsidó szombat a péntek esti gyertyagyújtástól szombat estig tart, kb. 25 órán keresztül), de a katonai fő rabbinátus illetékesei attól tartottak, hogy a fél óra kevés és a manőver masszív szombatszegéshez fog vezetni. Ennél fogva a központi hadtest alezredesi rangban lévő főrabbija arra kérte a vezénylő tábornokot, hogy a gyakorlatot halasszák el egy órával – úgy, hogy az másfél órával a szombat kimenetele után kezdődjön.

Mivel a válasz nem volt egyértelműen pozitív, a „labda” feljebb repült, immár a hadsereg főrabbijához, aki a maga részéről a vezérkari főnökhöz fordult. A vége az lett, hogy a hadsereg úgy határozott, hogy mivel ilyenkor nyáron „hosszú a nappal és rövid az éjszaka” a gyakorlatot elhalasszák más időpontra.

És mi lesz ha valóban arra kerül a sor, hogy sürgős mozgósításra van szükség? – kérdezte egy szkeptikus lélek.

Az Isten megsegíti a szombat őrzőit – hangzott az optimista válasz.

Százezrek a rebbe sírjánál a negyedik évfordulón

Hívek százezrei vettek részt a néhai lubavicsi rebbe idei negyedik halálozási évfordulóján, New Yorkban. A temető mellett létesített sátortáborban népes csoportok tanultak, imádkoztak és a rebbe cselekedeteit felelevenítve tisztelegtek a húszadik század egyik legnagyobb zsidó géniuszának emléke előtt, akinek meghatározó szerepe volt a Holocaust utáni generációk megmentésében a zsidó nép számára.

A világ minden részéről érkező küldöttek testvéri egységben töltötték a Jáhrzeit napját, ami az idén szombatra, Támuz hó harmadikára esett. Az összejövetel kidomborította a Chábád chaszidizmus egységét, ami a záloga annak, hogy a jelenlegi nehéz időkben is folytatják a rebbe által rájuk testált küldetést, ami nem más, mint a Báál-Sém-Tovi eszmék terjesztése a zsidóság legszélesebb rétegei körében.

A késő éjszakába nyúló chászid összejövetelek (Hitváádujot), amelyekben a rebbéről regéltek a hívek – személyes élmények alapján – olyan mély benyomást tettek a résztvevőkben, aminek elmúlhatatlan hatása a jövőben fog megmutatkozni. Tervek születtek újabb projektumok létesítésére és a meglévők kibővítésére, további sáliáchok kiküldéséről született döntés és a jelenlevők egyöntetűen foglalták imáikba azt az óhajukat, hogy a jó Isten küldje el mielőbb a Messiást, aki visszatéríti a zsidókat gyökereikhez és a lehető legmagasabb szellemi szintre emeli őket.

Hasonló jellegű chászid összejöveteleket tartottak világszerte, a zsidó diaszpóra csomópontjaiban, valamint mindenütt ahol lubavicsi sáliáchok vannak.

Perelni készül a CIA zsidó alkalmazottja

Adam Ciralsky amerikai-zsidó ügyvéd jogászi minőségben dolgozott a Cégnél. Most jómaga is ügyvédet fogadott Neal Shear személyében, és arra készül, hogy nagy összegű kártérítésre perelje be a CIA-t, mivel a biztonsági ellenőrzések során állítólag zsidó volta miatt zaklatták.

Ciralsky 1996 óta dolgozott a CIA-nál. Tavaly októbertől fizetett szabadságra küldték, miután rákerült a sor, hogy beosztásánál fogva részt vegyen egy időre a Nemzetbiztonsági Tanács munkájában. Ezalatt hazugságvizsgálatnak vetették alá, ami nem lett volna baj; de azt állítja, hogy a biztonsági ellenőrzés alatt emberi méltóságát sértő kérdéseket tettek fel, s zsidó származása miatt megkérdőjelezték állampolgári hűségét, felhozva többek közt, hogy Ciralsky szegről-végről rokona néhai Cháim Weizmannak, Izrael első elnökének.

Ciralsky szerint az ő ügye nem egyedi, a CIA-nál rendszeresen zaklatják a biztonsági ellenőrzés során a zsidó alkalmazottakat a zsidósághoz, Izraelhez, a cionizmushoz fűződő viszonyukra, izraeli családi kapcsolataikra, zsidó szervezetekben való részvételükre vonatkozó kérdésekkel.

A leendő felperes nem nyilatkozott arról, mekkora összegű kártérítésre tart igényt, lévén még folynak a tárgyalások közte és a CIA között.