Zsidó ünnepek

 

Chánuká – A Fény Ünnepe 

A hivatkozások a Sámuel Imája – Zsidó Imakönyv (Chábád Lubavics Egyesület, Budapest 1996) kiadványra utalnak, ha más nincs megjelölve.

December 4–12-ig Chánuká, a Fény Ünnepe, annak a csodának az emlékére, hogy i.e. 165-ben, amikor a zsidóságukhoz hű kevesek a Makka­be­usok vezetésével legyőzték a szíriai görögök hatalmas hadseregét és gátat ve­tet­tek az asszimilációnak, amely szellemi és fizikai megsemmisülésükhöz vezetett volna. Az újjáavatott Szentélyben csak egy napra elegendő olaj maradt a Menóra láng­já­nak meggyújtásához, de ez az olaj nyolc napig égett. — Az Ál hániszim („A csodákért…”) betoldást minden Ámidában és Asztali áldásban elmondjuk. — Egész Chánuká alatt nem mondunk Táchánunt, de tfilint rakunk. — A Tóra-olvasás Chánukákor a sivatagi Szentély felavatásáról szól (4Mózes 7. fej.). — Chánukákor szabad dolgozni. —

 

A chánukái gyertyagyújtás rendje

A nyolckarú chánukái menórát az ajtófélfánál, a mezuzával szembeni oldalon, vagy az ablakban helyezzük el. — A chánukái menórán külön helye van a sámásnak „szol­ga­láng­nak”. A többi lángot ezzel gyújtjuk meg. A gyertyagyújtás után a sámást – égve – visszatesszük a helyére. — Chánuká lángjait úgy kell meggyújtani, hogy az a csillagok feljövetele után legalább fél órán át égjen. — Az égő „szolgagyertyát” kézben tartva elmondjuk a lö­hád­lik nér [sel] Chánuká („…gyújtsunk Chánukára lángot!”) és a söászá ni­szim láávoténu („…ki csodákat művelt…” – 409. old.) áldást. — Minden évben az első alkalommal, amikor chánukái gyertyákat gyújtunk, elmondjuk a se­hechejánu áldást is (409. old.). — Az első estén egy lángot gyújtunk, a menórával szemközt állva a jobb kezünk felöli szélen. A második estén kettőt gyújtunk, és minden este eggyel többet, míg a nyolcadik napon az összes láng nem ég. — Minden este balról tesszük hozzá az új gyertyát a többihez, és balról jobbra haladunk a gyújtással. — A gyújtás után elmondjuk a Hánérot hálálut („Ezeket a lángokat…” – 409. old.), és elénekeljük a Máoz cur („Szabadulásom…” – 409–410. old.) kezdetű dalt. — A Tal­mud megfogalmazása szerint a Chánukái csoda hirdetése az ünnep fő jelentősége, így a zsinagógában is minden este a samesz meggyújtja áldással, illetve reggelente áldás nélkül a Chánukái lángokat. — A csoda hirdetésének részeként az utóbbi években már Budapesten is a Nyugati téren, a Chánuká minden napján ünnepi fánk, zene és tánc mellett hangulatos gyertyagyújtást tart a Chábád Lubavics Egyesület. — Chánukáról a www.zsido.com/hanuka honlapon olvashatunk bővebben. —

 

Chánukái hétköznap reggeli imarend – december 5–12.

Az ima első részében hétköznapi imarend Táchánun nélkül. — Minden Ámidában, és az asztali áldásban is elmondjuk az Ál hániszim („A csodákért…” – például 67. old.) betoldást. — Teljes Hálél (329–333. old.). Utána az előimádkozó csak fél kádist mond. — Tóra-olvasás, 3 embert hívnak fel, 4Mózes 7. (részletesen lásd lent). — Az imát, a hétköznapi imarend szerint fejezzük be. —

December 5-én este Chá­nuká második estéjén kezdjük beiktatni minden Ámidá kilencedik áldásába a vötén tál u­má­tár…-t („s hozz áldásos esőt…” – például reggel 61. old.). Ezt mondjuk télen, egészen Pe­szách­ig (április 20-ig). —

December 7-én, pénteken este naplemente előtt, először a menóra lángját gyújtjuk meg, utána a szombati gyertyákat. — Szokásos péntek esti ima Ál hániszim („A csodákért…” – 179–180. old.) betoldással. —

December 8-án szombaton Chá­nuká negyedik napja. — Minden Ámidában, és az asztali áldásban is elmondjuk az Ál hániszim („A csodákért…” – például 224–225. old.) betoldást. — Tóra-olvasás (227–234. old.) két Tórából. Részletesen lásd fent. — Muszáf előtt újhold-hirdetés (236–237. old.). — Még a chá­szid­ok sem mondják az Áv háráchámimot („Az Irgalom Atyja…” – 238. old.). — A Minchá délutáni imában a Cid­kát­chá cedek („Az igazad…” – 279. old.) elmarad. — Askenáz zsinagógában a Vöj­i­ten lö­chá (316. old.) elmondása előtt gyújtják meg a Chánuká öt lángját, chászid zsinagógában Álénu (Záróima – 321. old.) előtt gyújtanak gyertyát. — Otthon csak a szombat ki­me­ne­te­le és a Hávdálá (Szombatbúcsúztató – 322–323. old.) után gyújthatjuk meg a menóra lángjait. —

December 9-én, vasárnap este, és 10–én, hétfön Ros chodes és Chánuká hatodik napja. Újholdi imarend. — Minden Ámidában, és az asztali áldásban is elmondjuk a Jáále vöjávo („Szálljon hozzád…” – például reggel 65. old.) és az Ál hániszim („A csodákért…” – például 67. old.) betoldást. — A reggeli Ámidá után Teljes Hálél (329–333. old.). — Tóra-olvasás (82–86. old.) két Tórából. Részletesen lásd fent. — A hónap első felében, egyszer, Kidus löváná (Hold­szentelés – 157–160. old.) – lásd október 12. —

Megszakítás