74. Zsidó anya keresztény apától született gyermekének körülmetélése szombaton
Kérdés: Az életben maradt zsidó gyermekek felkutatására irányuló utazásaim során egy alkalommal elérkeztem Shadova városába. Itt megtudtam, hogy egy közeli faluban, egy nem-zsidó családban él egy zsidó lány. Azonnal a faluba siettem, és rá is találtam ott a lányra. Az a szándék hajtott, hogy mindezeket a gyermekeket meg¬is¬mertes¬sem Isten bölcsességével, Tórájával és parancsolatai¬val.
A lány tekintélyes, jómódú, nagy, tudós családból származott, amely teljesen elpusztult. Az egész családnak ő volt az egyetlen túl-élője, hála egy nem-zsidónak, aki befogadta őt az otthonába, és úgy nevelte, akárha a saját lánya lett volna.
Ámde nincsen rózsa tövis nélkül: a nem-zsidó férfinak volt egy fia, aki beleszeretett a lányba, és feleségül akarta venni. Az apa megpróbálta rábeszélni a lányt, hogy menjen hozzá a fiához, és magára vállalta, hogy gondoskodik a pár szükségleteiről. A lány ennek ellenére kikosarazta a fiút. Egy nap, amikor a lány egyedül volt otthon, a fiú bement a házba, és megerőszakolta.
A lány most már megvetette ezt a fiút és az egész családját, és vissza akart térni a maga népéhez. Tudta, hogy él egy nagybáty-ja az Egyesült Államokban. De fogalma sem volt arról, hogyan jut-hatna ki Litvániából. Senkit sem ismert, aki segíthetett volna neki. Ráadásul észrevette, hogy állapotos, és szégyellt volna újra zsidók között mutatkozni.
Megvigasztaltam őt, s mihelyst felismertem, micsoda hajlé-konyság, alkalmazkodókészség van benne, biztosítottam, hogy jó szívvel és szeretettel fogadja majd be őt a zsidó közösség, és hogy sok család örömmel lányává fogadná, mi több érdemnek, óriási zechutnak tartaná ezt.
Isten segített, szavaim a szívéig hatoltak, s beleegyezett, hogy eljön velem. Szörnyű nagy nehézségek és jelentős költségek árán sikerült elhoznom őt a családtól, akikkel élt, és Shavliba vinnem, ahol elintéztem, hogy egy túlélőkből álló zsidó család magához ve-gye. Valamivel később a család Kovnóba költözött vele, ahol a lány fiút szült – szombaton.
A következő probléma merült fel: Körül lehet-e metélni a fiát a nyolcadik napon, amikor ez a nap szombatra esik? Azt mondjuk-e, hogy mivel az anya zsidó, a gyermek is zsidónak tekintendő, és akkor körülmetélhető szombaton, vagy azt mondjuk, hogy mivel az apa nem-zsidó, nem metélhető körül szombaton?
Válasz: Döntésemet az autoritások túlnyomó többségének véle-ményével összhangban hoztam meg, azaz, hogy a tény, hogy a gyermek „kóser”, azt jelenti, hogy minden tekintetben zsidónak tekintendő, vagyis körülmetélhető szombaton az általánosan elter-jedt zsidó szokásnak megfelelően.
