88. Tóra-takaró hasznosítása
Kérdés: A közösség egy tekintélyes tagja odajött hozzám a felsza-badulás után, és a következő problémát tárta elém: A családja há-romszáz év óta birtokolt egy értékes relikviát, egy gyönyörű betűk-kel írott tóratekercset. Ez egy különlegesen magas tóratekercs volt, jóval magasabb, mint a legtöbb zsinagógákban található tórate-kercs, a takarója pedig valóságos zsidó mestermunka volt. A család számára ez a tóratekercs minden kincsnél többet ért.
Azokban az időkben, amikor a gyilkosok ádázul elpusztították az összes tóratekercset és szent könyvet, megkínozták ennek a fér-finek az apját, és arra kényszeríttették, hogy égesse el a családi re-likviát, a régi és szokatlanul magas tóratekercset. Még mielőtt azonban a németek megkaparinthatták volna a páratlanul finom ízléssel és mesterségbeli tudással elkészített tóratakarót, a fiúnak sikerült azt elrejtenie.
Most, hogy a fiú, Isten kegyelméből, csodálatos mód életben maradt, oda kívánta ajándékozni ezt a ritka tóratakarót egy zsina-gógának. Ugyanakkor az ő saját fia éppen a bár micvájára készült, s először készült teljesíteni a tfilin-rakás gyönyörű micváját. Mivel a férfi szerette volna, ha megmarad a családjában valami kis emlék, amely időről időre eszükbe juttatja azt a ragyogó tóratekercset, fon-tolgatta, hogy esetleg megrövidíttetné a tóratakarót, hogy az éppen illjen egy normál méretű tóratekercsre, a maradék anyagból pedig tfilin-tartó zacskót varratna a fia számára. A kérdése konkrétan az volt, hogy vajon a tóratakaró tfilin-tartó zacskóvá való átalakítása megszentségtelenítésnek számít-e?
Válasz: Úgy rendelkeztem, hogy az anyag fölösleges hosszát egy-szerűen fel kell hajtani a tóratakaró belsejébe, majd pedig az alját beszegni. Bármilyen egyéb eljárás a kegytárgy szentségének meg-nyirbálását jelentené. A tóratakarót annak megcsorbítatlan mivoltá-ban kell használni; megtiltottam tehát, hogy bármennyit is levágja-nak belőle, még akár egy olyan látszólag nemes célból is, hogy ab-ból tfilin-tartó zacskót készítsenek.

Megszakítás