Kérdés: 5701. elul 16–án – 1941. szeptember 8–án – a németek kiadtak egy rendeletet, amelyben azt követelték a kovnói gettó zsi–dóitól, hogy biztosítsanak ezer rabszolgamunkást a közeli repülőtéren folyó munkálatokhoz (meg kellett nagyobbítani a repülőteret, hogy a nagy bombázók is használhassák). Korábban a németek mindig maguk szedték össze a szükséges ezer munkást, ez a rende–let azonban a gettó Eltestenratjának (’az öregek tanácsának’) írta elő, hogy előállítsák a napi ezer zsidót.
Rabszolgamunkás–osztagok vonultak ki munkára minden este és minden reggel. A szerencsétlen munkások még szombaton is dolgozni kényszerültek. Hihetetlen lelki gyötrelmek közepette suttogták a szombati imákat, miközben gödröket és lövészárkokat ástak. Nehéz szerszámokkal a kezükben köszöntötték péntek este a Szombat Királynőjét, fojtott hangon énekelve a Lechá Dodi–t, s a szívük telve volt reménységgel és hittel – a választott nép hitével –, és fohászkodtak, hogy Isten az utolsó pillanatban mégiscsak azt mondja majd, hogy „Túl sokáig időztetek ebben a siralomvölgyben, Isten dicsősége most már hamarosan kinyilatkoztatik előttetek.”
A nappali műszak este fél nyolckor fejezte be a munkát. Bár megszegni kényszerültek a szombatot, mégis hallani vágyták a heti tóraszakaszt, amelyet normális körülmények között a szombat reggeli ima során olvasnak fel. Felmerült bennük a kérdés, hogy fel lehet–e olvasni a hetiszakaszt az esti Mincha ima során, vagy mindenképpen a Minchát megelőzően kell felolvasni azt. Ehhez járult még az a probléma is, hogy a téli hónapok idején, amikor rövidek a nappalok, és a férfiak teljes sötétségben térnek meg a munkából, miután a szombat már rég véget ért, vajon lehetséges–e egyáltalán bepótolni a hetiszakasz felolvasását?
Válasz: Úgy rendelkeztem, hogy a hosszú, nyári napokon, amikor még nappal fejezik be a munkát, fel kell olvasniuk a hetiszakaszt, majd el kell imádkozni a szokásos esti imákat. A rövid, téli napokon azonban, amikor a szombat kimenetelét követően fejezik be a munkát, már nincs módjukban teljesíteni ezt a micvát.
Mindamellett elmondtam nekik, hogy helyénvaló dolog, hogyha abban a néhány percben, amelyet az átkozott németek ebédszünet gyanánt engedélyeznek nekik, megpróbálják elolvasnia a hetiszakaszt egy chumásból, nem feledkezvén el ily módon a szombati tóraolvasás micvájáról. Ezt tette például egy Reb Simon nevű zsidó férfi, aki amúgy Kovnóban a Kereskedők Kloizában imádkozott a Yavana utcában. Hogy teljesítse a micvát, egy kis Tánáchból olvasott fel magának halkan az ebédszünetben.
6. Szombati tóraolvasás rabszolgamunkásoknak
