Peszách – a cselekvés ünnepe
Peszách a zsidónép legközpontibb ünnepe, hiszen az egyik legfontosabb elemét az Egyiptomi Kivonulást dolgozza fel. Ebből következik az is, hogy az egyiptomi kivonuláshoz igen csak sok jelképpel kell felkészülnünk. Nem csoda, hogy az ünnep előestéjét szedernek azaz „rendnek” nevezzük, hiszen a sok teendő között, a négy pohár, a négy kérdés, a torma, a macesz, a tojás és az elbeszélés összevisszaságában rendet kell tartanunk. A peszáchi jelképek egytől egyig nemcsak emlékeztetnek bennünket a kivonulásra, hanem segítenek is nekünk abban, hogy személyes szinten ismét átéljük a kivonulást. „Minden nemzedékben kötelességünk kivonulni” – tanítják Bölcseink. Ki kell vonulnunk a saját Egyiptomunkból, saját korlátainkból melyek a legnagyobb akadályokat görgetik elénk az életben.
A Peszáchnak tehát nagyon mély szellemi üzenete van. De ha ez igaz, akkor minek a nagy felhajtás? Minek a sok szimbolikus cselekvés? Nem lenne egyszerűbb csak elmeditálnunk az ünnep jelentésén és szellemiekben törekednünk a kivonulásra? Miért kell ehhez a torma, a macesz, a bor és a féloldalra dőlés?
Azért, mert itt a fizikai világban élve, a cselekvés emberei vagyunk. Az élet minden területén az a valódi tartalom, aminek valamilyen kézzelfogható vonzata is van. Ezért fontos minden évben nem csak szellemiekben átélni a kivonulást, hanem fizikailag is megtapasztalni azt. A cselekvés a lényeg.
Az oktatás, a tanítás és a közösségépítés területén sem elég csak szellemiekben ott lennünk, hanem a gyakorlatot is biztosítanunk kell. Ezúttal szeretnénk hálánkat kifejezni annak a sok ezer embernek, akik adományaikkal vesznek részt ebben a munkában, és annak anyagi részét biztosítják. Minden adomány „szent részvény” a mennyiségtől függetlenül, ugyanis a minőség itt is számít…
Itt ragadjuk meg az alkalmat, hogy név szerint is megköszönjük néhány adakozónak (a sok közül) nagylelkű adományát.
Megjelent: Egység Magazin 18. évfolyam 64. szám – 2014. augusztus 6.