Naftali Kraus

 

Zsidó fogalomtár

 

O–Ö

 

OBERLAND – ajberlánd (német-jiddis). Felvidék. Valamikor a Budapesten illetve a Duna-Tisza közén lakó zsidókra, sőt a dunántúliakra is alkalmazták a keleti országrészeken és Erdélyben élő zsidók ezt a pejoratív hangzású kifejezést, „ami inkább karakterizáló mint etnográfiai megjelölés” volt (Zsidó lexikon). Ellentéte az Unterland/unterlander, amely vallásosabb, de kevésbé kulturált, asszimilált zsidókat jelölt. Ezek a megnevezések a holokauszt előtt voltak használatosak.

 

OLÁ – (héber) az egyik áldozatfajta, amely teljes egészében elégett az oltáron, és a kohaniták nem kaptak részt belőle.

 

OLÁM HÁBÁ – (héber) túlvilág (l. Olám Háze). A zsidó fogalomkörben teljessége! szellemi entitás, ahol „az igaz emberek ülnek és élvezik a Schiná (l. o.) hatósugarát” (Talmud, Bráchot 17a.), de ahol „nincs se evés, se ivás, se szaporodás, se irigység vagy vetélkedés”.

 

OLÁM HÁZE – (héber) Ez a világ – ellentétben a túlvilággal (lásd Olám Hábá). A zsidó hit, amely hisz abban, hogy csak a test hal meg, de a lélek örök, és az isteni LÉT egy parányi része – a túlvilágra teszi át az emberi élet folytatását, miután a lélek, megtisztulva a földi sallangoktól, számot ad cselekedeteiről az égi bíróság előtt.

 

OLE/OLÁ – (héber) valaki, aki felmegy, vagyis álijázik, egy zsidó, aki bevándorol Erec Jiszráélbe, amely a zsidó nép jussa.

 

OMERSZÁMLÁLÁS – Peszách második estéjén kezdődik az O. SZ. egész Sávuotig, 49 napon át. Az omert – árpakévét – mint áldozatot, az ünnep második napján mutatták be az új árpatermésből (addig tilos volt enni belőle). A napokat, majd a heteket számolják, előtte áldást mondanak. Aki egyszer elfelejtette, az tovább számol, de már áldás nélkül.

Az O. SZ. háttere és szellemi vonatkozásai szempontjából sok magyarázatot von maga után. Egyike: a héberek Egyiptomban, amikor már tudták, hogy közeleg a szabadulás – minekutána kapják a Tórát –, szinte számolták a napokat, mikor érkezik már el az áhított pillanat. Ennek emlékére kapták később az O. SZ. micváját.

Az O. SZ. 33. napja különös jelentőséggel bír (l. Lág BáOmer).

 

ONESZ – (héber) kényszer, erőszak. Ha valaki kényszer hatására követ el egy tiltott dolgot, azért nem lehet őt felelősségre vonni.

 

ONKELOSZ /TÁRGUM – (arameus) O. római patrícius volt a királyi családból – a Talmud szerint Titusz császár unokaöccse –, aki betért a zsidó hitbe és lefordította a Tórát arameus nyelvre. Fordítása a mai napig használatban van vallásos zsidóknál, akik hetente elolvassák a Szidra szövegét kétszer, és egyszer Onkelosz fordításában („Snájim Mikrá vöechád Tárgum”). A talmudi legenda szerint Titusz katonákat küldött O.-ért, hogy visszatérítse, de O. bibliai idézetekkel meggyőzte a martalócokat, és azok is betértek. Utoljára a dühös császár meghagyta, hogy ne álljanak szóba vele, csak fogják meg és vigyék. Ekkor O. az ajtónál rátette a kezét a Mezuzára (l. o.) és a katonák kérdésére, hogy mi ez, azt mondta: lássátok: a császár bent ül és a katonák őrzik kintről. Itt meg a zsidó ül bent a házban, és az Örökkévaló őrzi kintről. Erre ezek a katonák is megtértek, és Titusz felhagyott Onkelosz üldözésével (Ávodá Zárá 11a.).

 

ORACH CHAJJIM – (héber) szó szerint életvitel. A négyrészes Sulchán Áruch (l. o.) egyik része, amely a mindennapi élet problémáival foglalkozik.

 

ORGONA – vagy egyéb zeneszerszám működtetése zsidó templomban szombaton – a háláchá szerint tilos. Reb Mose Feinstein szerint, aki korunk egyik legnagyobb decízora volt, egy ilyen templomba, amely nyilvánosan szegi a szombatot – még belépni sem szabad, akárcsak egy nem zsidó imaházba.

 

ÓR’L- (jiddis), a héber Árélből – nyesetlen, körülmetéletlen. Egy nem zsidó férfi nem hízelgő, de tényszerű elnevezése.

 

ORLÁ – (héber) gyümölcsfa termése az első három évben, amelyet a Tóra szerint tilos enni. A negyedik évben (Netá Revái l. o.) a gyümölcs már élvezhető – de csak Jeruzsálemben szabad megenni vagy kiváltani, és a pénzt a szent városban elkölteni.

 

ORTODOXIA – az emlékezetes szakadás óta (1870) a magyarországi vallásos zsidóság szervezete. Izolált a világ zsidóságától, cionistaellenes, és lassabban asszimilálódó mint a neológok (l. o.), az 0. fenntartott egy fejlett jesivarendszert (l. o.), a XX. század elejétől iskolákat, ahol világi tantárgyakat is tanultak, szigorú kásruthálózatot, mikvéket és rabbikat (l. o.), akik jesivákban tanultak, és így Tálmid Cháchámok (l. o.) voltak, bár világi műveltségük hiányos volt. A neológoknál ez fordítva volt. A kényszeregyesülés során (1949), amit a kommunista uralom erőszakolt ki – a maradék O. erőfeszítései a fennmaradásra koncentrálódtak, ami évtizedeken keresztül sikerrel járt. Ma – 2009-ben – a keretszervezet működik, izraeli rabbival, sakterrel, kásruttal – de tagok alig vannak. Ennek ellenére az ortodox hitközség létezése valamelyest fékező hatással van a teljes asszimilációra.

 

  1. U. – az egyik legnagyobb és legmegbízhatóbb amerikai kásrutszervezet (Ortodox Union of Rabbis) rövidítése.

 

ÖNGYILKOSSÁG – (héberül: Ibud ácmó ládáát). A háláchá szigorúan tiltja és szankciókat helyez kilátásba az öngyilkos temetésével kapcsolatban. Az élet az Örökkévaló ajándéka, és nem az ember tulajdona, amivel azt tesz, amit akar. Bölcseink szerint az öngyilkosnak nincs része a túlvilági életben.

 

ÖRÖKKÉVALÓ ISTEN – (héberül: Elókim, vagy a négybetűs kimondhatatlan Név). A zsidó Istenfogalom elsődleges ismérve, hogy egy és egyetlen (ezt fejezi ki a Smá Jiszráél – l. o.), vagyis nem társítható senkivel és semmivel; láthatatlan, nem ölt testet, nem hasonlítható semmihez. A Nevet nem ejtik ki, hanem általában mint Név (Hásém) aposztrofálják. Elnevezései között ismert az Örökkévaló, a Mindenható. A zsidó írásban nem használja az Úr elnevezést, helyette jön az Örökkévaló. A zsidó imakönyvben két költemény próbálja körülírni az Örökkévaló nagyságát és tulajdonságait. Az egyik az Ádon Olám (a Világ Ura – l. o., amit Slomó Ibn Gabirolnak tulajdonítanak), míg a másik a Jigdál, amely Maimonides 13 hittételének parafrázisa, ismeretlen szerzőtől.

 

Megszakítás